Downtown

Messzefoldon hires, hogy Amerikaban mindent vissza lehet vinni. Valoban? Ez az a terulet, ahol a teljes szabalyozatlansag ellenere a rendszer tokeletesen mukodik. Nem torveny irja elo, hogy mi a szabaly, hanem a bolt ad megfelelo dontesi hatalmat az eladonak es o el vele annak erdekeben, hogy az ugyfel boldog legyen. Nem akarok extrem peldakkal jonni, ahol jomagyar turazok atjottek es vettek komplett kempingfelszerelest, satrastul, gazfozostul, atutaztak Amerikat majd harom het mulva visszaadtak a nyugati parton es visszakaptak a penzt. Nem voltam ott, de elhiszem, kinezem belolunk es beloluk is.

Voltam viszont ezen a heten a Macy’s-ben, a hires Department Store a 34th St es a Broadway sarkan. Harom eve vettem ott egy borondot, aminek mara elhasznalodott a kereke, tonkrevertem, sokat utazom. Alapos german-neveltetesu gyerek vagyok, megvolt meg a garanciapapirja es a regi hitelkartyam, amivel vettem. A blokk sajnos nem es a garicedula sem volt lepecsetelve, vagyis valojaban _semmi_ bizonyitekom nem volt, hogy ott vettem. Meg sosem vittem vissza semmit harom ev alatt, gondoltam most kiprobalom, mi igaz belole.

Customer Service Desk-nel egy otvenes feher no hosszu voros gondor hajjal mosolyogva udvozol es felvilagosit, hogy in-store warranty csak egy evig van, utana a gyartonak kell visszakuldjem, aki 10 evig kicsereli, de el kell postazzam nekik a 30"-es borondot (nem kicsi). Bar keszultem ra, hogy ha nem veszik vissza, akkor jelenetet rendezek, de egyszeruen nincs a genjeimben a kiabalas es amit mondott, az logikus volt, ezzel nem tudok vitatkozni. Azert a szam lebiggyedt.

Azt mondja a no erre, hogy Daniel, tegyuk fel, hogy iden vetted es nalad is volt a blokk, akkor vissza tudnam adni a koffer legalacsonyabb arat, amiert tavaly polcon volt valaha. Nezek butan, jo, tegyuk fel. Elkezdi verni a terminaljat vadul es elnezest ker, hogy ilyen sokaig tart. Azt mondja rossz hire van… ez egy $250-os borond de tavasszal akcios volt, ezert csak $150-et tud adni erte. Vagod, hogy semmi papirom nem volt, hogy en ezt naluk vettem. Mondom jo :) Kineztem egy $180-os mindentkibiro Samsonite-ot (az elado konkretan ugralt rajta) es elvittem $30-ert.

Hazafele beugrottam a sarki boltba tejert, eskuszom ez tenyleg ugyanazon a napon tortent, az ures borond volt az egyik kezemben, a liter (najo, fel gallon) tej a masikban, amikor a kasszanal az elottem allo fiatal lany futocipoben es atizzadt cicanadragban a szalagra vag egy csomag virslit. I’d like to return this! kialtja, es mellevag egy masik csomag virslit meg egy vekni kenyeret. A 150 kilos fekete kasszaslany rezzenestelen arccal, egy szot sem szolva levonja a virsli arat es mindenki ment a dolgara, csak en alltam ott mint egy marha. Se blokk, se magyarazat, hogy mi volt a baj a virslivel, egyszeruen nem tetszett a szine - nem szamit. Az ugyfel, aki bejott hozzank vasarolni elegedetlen volt es $2.50 jovairasaval boldogga lehetne tenni. Ennyi. Az a tudat, hogy visszavihetnem, serkenti, hogy megvegyek minden vackot. Zsenialis.

Beszeljunk Amerika egyik sotetebb oldalarol, fegyverek, haboruk, Guantanamo es az atlag amerikaiak velemenye minderrol (ha gondolod olvasas kozben hallgathatsz egy kis Mark Knopflert).

Amerikaban ma 300 millio lofegyver van maganemberek tulajdonaban, csak kicsivel kevesebb, mint mobiltelefon. A fegyverbirtoklasi jog benne van az alkotmanyukban, ami tobb mint ketszaz eves, nem egy modern darab. Lehetne sokaig taglalni, hogy miert kerult bele es miert van benne most is, de az amerikaiak jogrendszere, az alkotmanyhivok vallasa, egy kulon lapra tartozik. Mert ahogy egyesek kepesek a mai elet minden mozzanatat egy ketezer eves konyvbol levezetni, ugy vannak olyanok is, akik ezt egy 200 eves papirbol teszik. Meglepoen sokan. Annyit jegyezz meg, hogy jobban ertsd a filmeket, a hires Second Amendment-rol beszelunk, miszerint a miliciaknak joga van fegyvert viselni, hogy meg tudjak vedeni magukat a szovetsegi kormany tulkapasaitol. Az egesz alkotmany arra van kihegyezve, hogy utaljuk III Gyorgy angol kiralyt es nem akarjuk, hogy egy uj elit ugyanugy elnyomjon minket az uj kontinensen, mint eddig. A kormanynak ne legyen sok hatalma, majd az emberek eldontik, mi kell nekik.

A lenyeg az, hogy a mai ember hogyan ertelmezi a regi szoveget. Ha az emberek akarnak fegyvert tartani, akkor fognak talalni egy olyan ertelmezest, ami alatamasztja szandekaikat. Tobb precedens-per alapjan (2008 DC vs. Heller-t erdemes megjegyezni, ujsagokban sokszor hivatkoznak _a_ Heller perre) alakult ki a mai ertelmezes, miszerint: Nem kell szervezett milicianak tagja legyel, hogy fegyvert tarthass - es az automata gepkarabely, amin ha nyomva tartod a ravaszt, folyamatosan lo, azt is jogod van tartani az otthonodban. A puszta onvedelem okan…

Ha ez nem lenne eleg sokkolo, gyakorlatilag barhol hordhatsz fegyvert. Utcan, egyetemen es kocsmaban is. Koztudott, mert politikusok is tenykent emlitik a sajtoban, hogy a fegyverkereskedok nem erdekeltek a torveny betartasaban, vagyis siman eladnak fegyvert olyan embernek is, aki elitelt bunozo es ezt hangoztatja. Az igazan meglepo szamomra a barataim es ismeroseim velemenye minderrol. En egy felvilagosult, liberalis, gazdag, edukalt, demokrata varosban lakom. Ennek ellenere az en kollegaim is meg vannak gyozodve arrol, hogy egy kocsmaban fegyvert hordani _jo_ otlet. Mert hat hol mashol lenne szuksegem ra? A haloszobaban es a kocsmaban, leloni a betorot, vagy a felesegem szeretojet vagy a reszeg kotekedot. Hiaba mondom, hogy reszegen tilos a volan moge ulni, mert veszelyes magadra es masokra, igaz? Igen. De toltott fegyvert hordani a kocsmaban hordani nem az? Az mas. Akkor kepzeld el az orszag konzervativ felenek a velemenyet, ha ezek voltak a liberalisok. Es ne csinalj balhet egy kocsmaban Arizonaban.

Nehez tisztan latni ebben a szinte vallasos kerdesben, ilyenkor segitenek a szamok. A justfacts.com/guncontrol oldalarol ket dolog derul ki vilagosan: Varosokban, allamokban, ahol nemreg 5-10 evre betiltottak a fegyvertartast, felszokott a bunozes es a gyilkossagok szama. Tiszta es vitathatatlan osszefugges, mert amikor eltoroltek a fegyvertilalmat, akkor visszament a gyilkossagok szama, azonnal. Vagyis igaznak tunik, hogy a bunozonek ugyis van fegyvere, de jobban meggondolja betorni hozzam, ha tudja, hogy nekem is van. Azert persze nem tudna minden bunozo ennyire konnyen fegyvert szerezni, ha tiltva lenne, tehat tobb lovoldozeses hir van New York-ban a hetfo reggeli ujsagban, mint Londonban. A masik, hogy meglepoen keves fegyveres baleset van. A halalos balesetek 25%-a mergezes, 0.5%-a lofegyver - a mososzerbol 50x tobb gond van mint a pisztolybol, megsincs betiltva.

Fenntartasokkal, de az a velemenyem, hogy a fegyvertartas egy ujabb tema, ahol Amerika homlokegyenest szemben all az OECD-30 orszagok egyuttes velemenyevel. Egy oldalon allnak olyan kulonbozo orszagok, mint Japan, Kanada, Ausztralia, Europa es a masik oldalon Amerika. Ez oket nem erdekli, mi cowboyok vagyunk, nem puhapocsok, mondjak. Viszont a fegyvertartas annyira tradicionalis resze e nepnek, hogy megtanultak vele felelosen egyuttelni, viszonylag keves balesettel. Akar mondhatnank egy felnott tarsadalomnak is.

Bezzeg a marijuana tiltott, attol feltjuk a nepet, meg valami kart okoznak magukban. Mondjuk a fuves cigi adobevetelei: nulla. Ellenben az USA csak tavaly a dohany-, alkohol- es fegyvereladasok utan $20 milliard dollart szedett be, csak adoban. Ezzel Magyarorszag allamadossagat het ev alatt ki lehetne fizetni. Amit az amerikai dohany-, alkohol- es fegyvergyarto cegek termeltek nyereseget, azzal pedig egesz Europa adossagat es meg borravalora is maradna. Boldog a bunozo, az artatlan, a nagycegek es a kormany is. Ki van ez talalva.

(kis kizokkentes a komoly politikabol)

Probaltatok mar egyetlen boritekot venni? Najo, haromra volt szuksegem es ez nalam egy problema. Informatikuskent nincs otthon feher papirom, se boritekom, mindent online intezek. Erdekes modon van tollam, hogy amikor hozzak a pizzam, ala tudjam irni a szamlat.

Nos van egy hivatal, ahol elbukott az online metodus, egy csekket kell postazzak nekik. Csekket, fizeteskeppen, odahaza azt se tudjatok mi ez, ki latott mar csekket. Elindulok hat a Duane Reade-be, az itteni Drogerie Markt, ott van minden, van boritek is. Fel voltam ra keszulve, hogy nem lehet egyenkent venni, a legkisebb csomag 40 db, $1 azaz egy dollarert. Kicsit fajt a szivem a kidobott 30 boritek miatt, mert ha harom ev alatt most volt szuksegem eloszor boritekra, akkor a jovore megtartanek mondjuk hatot, azzal tuti kihuzom 2020-ig. Na de $1-ert… sohaj… legyen.

Kasszanal a csaj kivirult arccal egyszercsak ramkialt: AKCIOS a boritek! Nocsak, kerdem, 50 centbe kerul? Nem, egyet fizet kettot kap! Ahh, koszi, jo lesz igy. Nade 80 boritek, egy dollarert!! (Nyugi, Dani, nyugi…) Nem, koszonom :) A raszta haju fekete kasszas lany lesujtoan nez ram, feje feletti gondolatfelhoben "Rohadt turistak, nem ertenek angolul, hiaba mondom neki, baze".

PS: A jo hir, hogy a negyven boritekom nem utazta korbe a fel vilagot Kinabol egy dollarert, itt gyartottak a szomszedos Ohioban. Kimeltuk a kornyezetet a lehetosegekhez kepest.

Ezennel belekezdek egy kisebb cikksorozatba, ahol irok vegre az igazan nehez temakrol Amerikaval kapcsolatban. Par napja lett harom eve hogy itt vagyok, ejjel-nappal hireken elek, meg most sem erzem ugy, hogy e temakrol eleget tudnek, de mar arnyaltabb a kepem. Nem csak a sajto szemszogebol fogom bemutatni oket, mert az Internet szamotokra is elerheto, hanem kiszinezem privat benyomasokkal, ismerosoktol, kollegaktol, hogyan gondolja az utca embere. Persze nem epitkezesen dolgozom, hanem egy bankban, tehat ez egy szuk reteg. Lassuk a tema-csokrot:

- Fegyvertartas, haboruk, halabuntetes
- Bigott vallasossag, tudomanyellenesseg, melegjogok, abortusz, evolucio
- 1 vs 99%, Occupy Wall Street, eljen a business
- Egeszsegugy, Kanada
- meg ami meg eszembe jut…

Eloljaroban par dolgot nem art fejben tartani: Az USA-ban 220 eve van demokracia es a mai ket part tobb mind 150 eves. Vagyis eleg fekete-feher a valasztek es az ellenteteik _nagyon_ regiek. A konzervativ Republikanusok es a liberalis Demokratak viszont egesz mas temakban kulonboznek, mint a megfeleoik Europaban. Amerika egy szines orszag hihetetlen ellentetekkel. Amit az evszazadok soran nagyon jol csinaltak, hogy a praktikus es fontos dolgokra koncentraltak es nem az ideologiakra. Szovetsegi szinten csak a gazdasagi kerdeseket dontottek el, a tobbi erzekeny temat meghagytak a tagallamoknak, mint pl. a halalbuntetes. Egy 5-10 millios allamon belul konnyebb egy ilyen dontest meghozni, mint egy 330 millios kontinensen. Nagyon jol mukodott ez a felfogas a legtobb esetben, egyet kiveve: a rabszolgatartas kerdese mar az orszag alapitasakor komoly ellentet volt eszak es del kozott. De elnapoltak, fontosabbnak tartottak elszakadni Angliatol, eros orszagot, gazdasagot es hadsereget epiteni. Nem jott be, 80 evvel kesobb polgarhaboru lett belole. De ezen kivul remek kompromisszumokat tudtak kotni. A melegjogok kerdeseben pedig az elnapolas ugy nez ki mukodni fog - de errol tobbet kesobb.

A halalbuntetes az egyik legalapvetobb tradicioja Amerikanak, a kezdetek ota letezik, de van par allam, ahol soha egyetlen kivegzes nem tortent. Egeszen 1977-ig lehetseges volt az eliteltnek kerni, hogy szembenezhessen kivegzoivel, amikor azok lelovik. Normal esetben akasztas, elektromos szek es ujabban altatas utani fecskendos mergezes az eloirt eljaras, mar csak ket (persze deli) allam hasznal elektromos szeket. Bar az 1970-es evekben gyakorlatilag nem tortent kivegzes az egesz orszagban, 1990 ota erosen megemelkedett a szamuk. Az utca embere, meg a bankokban dolgozo fehergallerosok is, hasbol valaszolnak szinte kivetel nelkul: Indokolt esetben bizony vegezzuk ki az eliteltet, hadd tudjak a tobbiek, hogy mi jar es hadd kapjon megnyugvast az aldozat rokonsaga. Nem vagyok rola meggyozodve, hogy Magyarorszagon nem kapnank-e hasonlo valaszokat. A kulonbseg talan az, hogy a mi vezetoink mar nagyon regen eldontottek, hogy az a kotelesseguk, hogy kepviseljenek egy europai szinvonalat, akkor is, ha a nep meg nem kesz erre. Magyarorszagon 1990-ben tiltottak be, az EU-ba sem lephettunk volna be maskulonben. Amerikanak nincsenek ilyen gondjai, ha mar az egesz vilagon sehol nem vegeznek ki senkit, ez itt nem zavarja oket, mert ok masok, kemenyebbek es jobbak, mindenkinel. Veszelyes ideologia, de Jupiter es a kisokor nem ugyanaz.

A vilagon 23 orszagban tortent kivegzes tavaly, de az USA hasonlo szamu embert vegzett ki, mint Kina, Eszak Korea, Iran es Jemen. Vannak mar politikusok ideat, akik pedzegetik a kedves TV nezoknek, hogy nem kellene USA-nak _semmilyen_ statisztikaban ezen orszagok mellett feltunni, kezd tehat ciki lenni orszagszerte. Europaban sehol nincs mar halalbuntetes.

Van ok remenyre, egyre tobb US allam dont a betiltas mellett, evrol evre no a szamuk. Itt latszik milyen jol mukodik az elkepzeles, hogy ilyen kerdesekben a tagallamok majd dontenek, amikor az ottelok keszen allnak ra. Mar csak 11 US allamban volt kivegzes tavaly, de gyakorlatilag harman viszik el a szamok nagy reszet az egesz USA-ban: Texas, Oklahoma es Virginia.

A Capital Punishment a deli allamokban vallasi szokasokra vezeto vissza, a Biblia szemet-szemert elve egyeseknek hangsulyosabb az iras sok masik pozitiv tanitasanal. Ahol csokken a buntetes tamogatottsaga, azt reszben a CSI sorozatnak koszonhetjuk. Egyre tobbszor hallani arrol, hogy valaki mar siralomhazban volt (on death row), amikor a nyomozok uj DNS bizonyitekok alapjan az egesz vadat buktattak es felmentettek a fickot. A jog bizony teved, plane ha szemtanuk alapjan itelnek el valakit. Ilyet minden heten olvasok es szerencsere nem csak en. A faji statisztikak is kezdenek bemenni az emberek fejebe, nem vegeznek ki ugyanis minden gyilkost, csak a kulonleges kegyetlenseggel elkovetoket, de azok kozott 10x annyi eselyed van az elektromos szekre ha fekete vagy mint ha feher…

Amit az utca nepe egyaltalan nem fog fel, hogy a halalbuntetesnek bizonyitottan nincs visszatarto ereje. A bunozok egyik resze meg van rola gyozodve, hogy nem fogjak elkapni, nem szamol az esetleges kivegzessel tette elott. A masik resze pedig, foleg a kulonosen kegyetlen elkovetok, teljesen kozombosek a kovetkezmenyeket illetoen. Erdekes modon ez pont forditva van a fegyvertartasnal, ugyanis bizonyitott visszatarto ereje van annak, ha a bunozo joggal feltetelezheti, hogy a hazban alvo embereknel van puska - de errol majd legkozelebb irok.

Szovetsegi szinten a ket nagy part kozul egyiknek sincs a tervei kozott az eltorlese, pedig 39 allam mar nem el vele. Ron Paul az egyetlen elnokjelolt, aki konzervativ letere betiltana, de o nem fog nyerni. Megis tagallami szinten meg fog oldodni a helyzet, kiveve Texasban. Par hete meg versenyben volt az idei elnokvalasztasi kampanyban Rick Perry, texasi kormanyzo (igen, republikanus). Minden kivegzest o hagy jova Texasban, az elmult evtizedben 234 alkalommal mondta ki a vegso igent… A kampany alatt egy tomott sportcsarnokban hangzott el a kerdes, hogy volt-e almatlan ejszakaja emiatt. Hatarozott "Nem" valaszara eljenzesben tort ki a republikanus rajongotabor, ami meg a konzervativ ujsagokban is megdobbenest okozott. A tobbi allamban minden bizonnyal kevesebb mint tiz even belul teljesen megszunik a halalbuntetes alkalmazasa. Azert delen ovatosan vezessetek.

Sok odat tudnek zengeni a Starbucksrol, most nem a kaverol, hanem az elmenyrol. Valamit nagyon jol csinalnak, csak ket pelda a kozelmultambol. Van torzskartyam, rakok ra penzt es azzal fizetek, cserebe neha kapok kisebb kedvezmenyeket, semmi extra eddig. Multkor total naivan eloveszem a New York-i Starbucks torzskartyam Londonban, csavo lehuzza es minden oke. Utolag latom a kivonaton, hogy semmi kulfoldi hasznalati dij, siman levontak dollarban a kave arat es csok.

A heten kuldtek postan egy kupont, Kedves Daniel, szulinapod alkalmabol vendegunk vagy egy italra. De nem ugy mint a Meki, hogy ha 3 bigmek menut veszel adunk egy kis sultkrumplit, hanem Get ANY drink on the house. Period. A boltban volt elottem egy csaj szinten szulinapos kartyaval, kert egy kavet majd aszondja, Ehm bocsi, van itt ez az ANY drink kuponom, kaphatok erte egy sutit? Csavo nezett, ja, siman. Ennyi vaze.

Talan hihetetlennek tunik, de az elmult evekben Amerika folyamatos onertekelesi valsagban van. A kulfoldi utan mar a sajat sajtojuk is kurtoli, hogy Amerika csuszik le a nemzetkozi elvonalban es mindenki be van tojva Kinatol. Kozben egy jelentos reteg mindentol fuggetlenul azt skandalja, hogy marpedig mi vagyunk a legtokosebb cowboyok, barmit is hisztek, mi tudjuk. Szerintem az Atlanti ocean mindket partjanak eleg torz kepe van a tuloldalrol. Az alabbiakban osszefoglalom velemenyem Amerika vilegelsosegerol, egy bevandorlotol, aki elt mar tobb Europai orszagban is es altalaban sokra tartja a jenkiket, de jopar dolgot alapvetoen rosszul latnak.

Fundamentalis problemaja az amerikai kozvelemenynek a munkanelkuliseg, ebbol vezetik le a tobbit. Ez az, ami szembesiti oket azzal, hogy valami nem tokeletes. A kezenfekvo valasz Kina, aki miatt gyarakat zarnak be USA-ban, mert a nagy cegek elviszik az olcso munkat keletre. Rengeteget foglalkoznak Kinaval es meregetik magukat veluk. Evtizedek ota eloszor merik magukat valaki mashoz, ami igen meglepo. Egyreszt Kina rengeteg dologban egy kozepkori orszag, a vilag legfejlettebb gazdasagat es tarsadalmat osszemerni egy diktaturaval, ahol sok helyen folyo viz sincsen furcsa elkepzeles. Masreszt miert nem merik magukat Japanhoz vagy Nemetorszaghoz, mas fejlett orszagokhoz?

Amerika szemlelete sokban birodalmi, mint a romai vagy az angol birodalome. Kizarolag hatalmas leptekekben tudnak gondolkodni. Europa nem egyseges es innentol a tagallamai kulon apro csepp a tengerben Amerika szemeben. Egyszeruen atneznek Europa felett. Mostanaban kezdtek el csak kenyelmetlenul erezni magukat, mert Kina epitett gyorsvasutat Shanghai es Peking kozott, USA-ban a vasutak pedig 100 km/h-val mennek, a keleti parton egy pici szakasz mar 160 km/h. Elfelejtik, hogy Japanban a gyorsvasut halozat olyan regi, hogy 2000-ben torvenyt hoztak arra, hogy minden 200 km/h-nal gyorsabb vonatot fel kell szerelni foldrenges-erzekelo rendszerrel, ami automatikusan behuzza a veszfeket baj eseten. Ez tizenegy eve volt! Japan a kutyat nem erdekel, egy porszem. Nemetorszag is, mindenki. Egy birodalom csak egy masik birodalommal meri magat.

Europabol nem latszik, hogy Amerika infrastrukturaja hideghaborus szinten van es omladozik. Az utak, a mobil halozat, az internet, hidak, epuletek, remiszto. Hideghaborus abbol a szempontbol is, hogy aki jart mar az oroszoknal keptelen nem eszrevenni a hasonlosagokat. Az utcakon lathato dolgok vaskosak, nagy, eros, nehez. A jardaszegelynek egy tank is nekimehet, annyi vas van rajta, hogy csak karcolas erne. V8-as kocsik, ezer loeros teherautok, fembol epult autopalyak, mintha ingyen lenne az acel. Ket szempont letezik, legyen bazieros es olcso. Nem kell szep legyen vagy hatekony, az olcsosag csak a gyartasra vonatkozik, hiszen a benzin es az aram szinte ingyen van.  Manhattanben (nem Arizonaban a vilag vegen, Manhattanben!) un. "dirty-oil"-lal futenek a toronyhazak tobbsegeben. Ez a vilag legkevesbe hatekony es leginkabb szennyezo futoanyaga, de szinte ingyen van, mert a benzingyartas egy mellektermeke. A varos nem mer torvenyt hozni a betiltasukra, szegyen. A gazzal valo futes itt utopia. 2002-ben Stuttgarttol Budapestig folyamatosan mobiltelefonaltam orakon at, 160 km/h-nal, tiz eve! Ha ma atsetalok a Central Parkon, 5x megszakadok. Ha nincs eroforras problema es nincs mar a hideghaborus vetelytars se, akkor keves osztonzes van az innovaciora.

Kinaval is a rossz dolgokban merik egymast, heti beszamolok jelennek meg haderejerukrol es orulnek, hogy abban meg mindig mi vagyunk a nagyobbak. Nem hajlandoak felfogni, hogy Kina infrastrukturaja sok helyen vilagszinvonalu - neha egy amerikai szenator elszolja magat, hogy amikor beszallt a gepbe Shanghaiban majd kiszallt a washingtoni repteren az olyan volt, mintha a jovobol erkezett volna a kozepkorba. Nem latjak, hogy Kina nem feltetlenul az USA-val versenyez, hanem kinezik maguknak minden teruleten a vilagelsot, elso korben megcsinaljak maguknal ugyanolyan jora, majd tovabbfejlesztik. Kina tanul, gyorsan, majd hibatlan munkamorallal beeloz. Mig Kina megbecsuli a kulfoldrol hazatelepuloket, mert tudast hoznak, addig Amerikaban a kulfoldi tapasztalat szinte ertektelen, ugyan mit hozhatnal te nekunk azoktol? Buszkeseguk nem engedi elismerni, hogy Nemetorszag, Japan, Anglia mar evtizedek ota fejlettebb vonatokkal, buszokkal, autokkal jar. Minden nap leirjak az ujsagok, hogy "Mint a vilag egyedul fennmaradt szuper-hatalma, az USA-nak…" Megnyertek a Hideghaborut de elaludtak a globalizaciot.

Az American Exceptionalism kifejezessel eredetileg egy francia iro utalt a 19. szazadban arra, hogy Amerika adottsagai alapvetoen masok barkihez kepest, ezert ott sok dolog furcsan mukodik. A feudalizmus teljes hianya, hatalmas teruletek, rabszolgasag, eroforrasboseg, a korai demokracia (hol voltunk mi 1792-ben, amikor ok mar kozvetlenul valasztottak az elnokuket? Azt hiszem Maria Terezia fia, II. Lipot kiralyunk volt eppen), a bevandorlas kulturaja, a fegyvertartas es halalbuntetes tradicioja, a kimondott onallosagra buzditas es a kormany laissez-faire hozzaallasa - hogy csak parat emlitsek.

Mai hasznalata jobban hasonlit az "eredendo felsobbrenduseg" kifejezeshez, ami nagyon veszelyes. Szenatorok es elnokjeloltek belemondjak a TV-be, hogy az amerikai nep pusztan definicio szerint felsobbrendu, a nep meg persze eszi. Ha pedig az UNO vagy az OECD kutatasai kihozzak, hogy Amerika oktatasa vagy egeszsegugye a harmincas listan 20. helyrol a 29.-re csuszott, azt mondjak rosszul latjatok, szamoljatok ujra. Nekunk nem kell egeszsegugyi ellatas, mi nem leszunk betegek. Nem hiszunk sem a dizelben sem a turboban, mert az auto nagy, nehez, hangos, bar eros de lassu. Mindig is igy volt, mi igy szeretjuk. Kina pont azt csinalja jol, amit az amerikaiak a II. Vh. utan, kemenyen dolgoznak es szilard a hituk a tudomanyban, kutatasban, technikai fejlodesben.

Szerintem az American Exceptionalism kifejezesnek van helye. Rengeteg dologban kulonbek a vilagnal, egy nagyon fejlett tarsadalom ok. Befogadoak, kedvesek, bekesek, nem kotnek beled, nem panaszkodnak, nem anyaznak, a legjobb otlet nyer, nem rongaljak a varosukat meg a feketek sem, adakozoak de nagyon, elismerik a teljesitmenyt es orulnek, ha jol megy neked. A legoszintebb kifejezesuk a "Good for you!" mert nem irigyek es nem cinikusak. Tisztelnek minden uniformist viselo embert es konnybelabad a szemuk az "American" szo hallatara, olyan buszkek. Ez nem baj. Remek a munkamoraljuk, a legszinesebb emberekbol kepesek csapatot epiteni es egy iranyba huznak. Allati praktikusak, nem csak a pincer, a buszsofor de meg az okmanyirodai munkas is profin vegzi munkajat es _mosolyog_. Nagyon boldog mokusok, idegesito az elejen de azert ki lehet birni.

Pont ezert bosszant az ignoranciajuk, mert mindenuk megvan ahhoz, hogy konnyeden ujra vilagelsok legyenek, mindenben, toronymagasan. Van penz, motivalt es kepzett munkaero, hatekony dontesi folyamatok, jo egyetemek, csak akarni kellene. Felismerni es kicsit kisebb arccal elismerni hogy nem ok a legjobbak mindenben, ellesni a legjobbtol a trukkot majd megelozni. Kina ezert jot tesz Amerikanak, vegre elore dolnek a karosszekben kicsit, vegre egy kello meretu vetelytars. Amerika kudarcanak drukkolni pedig badarsag volna, ez egy fogyasztoi tarsadalom, megvesznek mindent. Ha Amerikanak jol megy, a vilagnak is jol megy.

PS: Ajanlott olvasmany Fareed Zakaria barmely cikke, mondjuk ez: Going soft.

Az idei marathonelmeny mar egy hettel a nagy nap elott elkapott a Columbus Circle metromegalloban, ami tele van az egyik foszponzor posztereivel, mind a NYC Marathonra kihegyezve. Az egyik kozuluk annyira szemelyreszabott, hogy mind a 45.000 futo neve rajta van, mar elore tisztelegve. Ez aztan a motivacio!

 

A tavalyi befutok listajan lattam, hogy 30+ futo vallotta magyarnak magat, ezert iden mar honapokkal a verseny elott korbekurtoltem minden letezo forumon a meghivasom: a versenyt megelozo delutan palacsintaparti nalam, futoknak. Szigoruan csak Gatorade es Ice Tea mellett fogyasztottuk hat a nutellas, lekvaros, turos es kakaos palacsintak hegyeit szombaton, skot, del-afrikai es magyar futok tarsasagaban. Az elso alkalommal NY-ot futo tarsakkal megosztottunk meg par eletbevago tippet a helyi specialitasokrol es kibeszeltuk magunkbol az izgatottsagunkat.

A New York City Marathonnak tobb kulonlegessege is van, amit ha nem tudsz, igen porul jarhatsz. Eloszor is a rajt. Mar 5:30-kor a kompon ulsz kifele Staten Island-re, de csak 10 utan lesz a rajt. Sok kajat piat viszel magaddal es sok eldobhato ruhat, mert hideg lesz. Ehhez kepest a Philadelphia Marathonnal a rajt elott 15 perccel meg a hotelszobamban voltam, ami nagy kulonbseg. Elozo delutan erdemes egy olcso harlemi ruhaboltba elnezni, $5-ert remek fullmuszal pokrocokat dobnak utanad, masnap te dobod el a rajtnal, a Voros Kereszt meg osszeszedi. A masik a szurkolok, akik annyira feldobnak, hogy elszurhat mindent. Meg a Berlint, Londont, Bostont futo marathon-veteranok is mondjak, hogy a NY-i szurkolok orultek. Rengetegen vannak es fulsiketitoen orditanak, tombolnak, tancolnak, high-five-ot adnak, rock-zenekarok, Gospel korus, elmondhatatlan nepunnepely. Ez magaval ragad Brooklynban, az elso 10 km-en es amikor beersz Manhattanbe a 1st Ave-n. A legtobb futo itt a lelkesesdestol eszrevetlenul felgyorsit, amiert kesobb dragan fizetnek. Vegul a domborzat. Van ot hid, ebbol az elso 50m a masodik 20m szintkulonbseg de megsem ok a fontosak, oket mindenki ismeri es bekalkulalja. A ket utolso hid ami be- es kivisz a Bronxbol, kicsik, de gonoszak, 32 es 33 km-nel sok futot tor meg lelkileg a nem vart emelkedo es azt hiszi csak egy percre setal, amibol valojaban tiz lesz. A legdurvabb megis a 38 km-nel indulo egy teljes km hosszu emelkedo. Ha arra nem tartalekolsz *szellemi* energiat, ha az meglep, ha amikor meglatod azt mondod, hogy "WTF!" es nem azt, hogy "Mar vartalak…" akkor lelekben porig tud rombolni.

Nekem a korulmenyekhez kepest tokeletes napom volt. Kezdve azzal, hogy nem volt hideg, de volt is nalam eleg pokroc igy nem faztam halalra mint tavaly. Olyan jo kedvem volt a reggel, hogy amikor a rajt elott harom perccel meg elrohantam a pottyantos mobil wc-be es az allam ala szoritott vacsi uj kesztyum, amit direkt a marathonra vettem, hirtelen kicsuszott, a pottyanto lukon keresztul repult majd a budi aljan levo halom tetejerol nezett fel ram, akkor is csak rohogtem (hogy a szomszed fulkekben ulo, magukbol az utolso reggelit kipreselo futotarsak mit gondohattak, minek orulok ennyire, azt nem tudom).

A belso korulmenyek viszont nem voltak rozsasak. Harom hettel elotte, az utolso hosszu futason baj volt mindket vadlimmal, gorcsoltek 20km-nel enyhe temponal. Az utolso heteken kimeltem, mentem masszazsra, aki kerdezte milyen surun szoktam jarni? Futni? Heti 3-4x. Nem, masszazsra. Ja, most vagyok eletemben eloszor. Nooormalis? Hat eddig nem fajt soha semmi. Gratulalt baromsagomhoz, mondta nem serult, csak be van allva mint a beton, 3-4 het alatt ki tudna szedni, ekkor volt meg 3 napunk, ez van, jo lesz :) Ket nappal elotte elkaptam valami virust, lazam nem volt de dionyira dagadtak a mandulaim. Ismered, amikor minden nyeles faj, allandoan szomjas vagy, de rengeteget mesz wc-re, mert a vesed sem szazas, es ha kifujod az orrod akkor sem kapsz levegot, mert megduzzadtak a nyalkahartyaid. Semmi kulonleges - na de a marathon reggelen? Karatekutya.

A fentiek miatt az en versenyem nem volt egy akciofilm, nem volt csucspont se melypont, egy szoval osszefoglalva hosszu volt. Nem lepett meg es nem is sokkolt, hogy mar 15 km-nel szarakodik a vadlim, megbekeltem vele mar elozo este. Nem idegeltem magam, hogy miert 160-as a pulzusom lassu temponal is, mert ha nem kapsz levegot az orrodon, ez bizony elofordul. Egy okos verseny volt, ahol vegig ovatosan bantam a serult hangszerrel, csak tartson ki a vegeig gorcs nelkul, de azert ne fussunk tul lassan. Miert nem futottam szimplan lassan? Mert 3.5 orasak voltak a treningjeim, vagyis kb. 4 oras futasig vagyok kalibralva. Ha nagyon visszaveszek a tempoval es 5 ora korul jovok be, total megborit, ezert a lehetosegekhez kepest azert toljuk Dani, mert egyszeruen _nincs_kedvem_ ot orat szivni ezzel. Toljad fiam, finoman, de kitartoan. Krizis-menedzsment volt tehat 15 km-tol de fejben egy jedi nyugalmaval kezeltem, nem is volt fal. Oh nem volt fajdalommentes, nem azt mondtam azert :)

Kepek: http://picasaweb.google.com/daniel.varga12/NYCMarathon2011

Iden eloszor volt egy csomo baratom a palya menten, ami rengeteg erot adott, nem is hittem volna. Brooklynban egy hatalmas magyar zaszlo alatt Liviek, Babi, Emese, Manhattanben Annus, David es a celban Andiek meg persze Imola, alig par meterrel a finish elott. Segit motivalni, hogy mindjart latni fognak a baratok, szedd ossze magad, emeld a fejed, ne csoszogj es semmikepp se allj meg. Nagyon koszonom! Beertem hat 4:31 alatt, a negyedik marathon, az eddigi legrosszabb idommel, de korrekt teljesitmeny volt, egy rutinos es felelos futas. Buszke vagyok ra, nem vertem szet magam sem testileg sem lelkileg amikor nem volt ertelme, de azert nem volt moka kacagas, megkuzdottem erte. A befutas utan nyakadba raknak egy ermet, egy alu palastot hogy ne fagyj meg es egy zsakot tele piaval kajaval, eletmento energia-forrasokkal. Egy mellettem levo futo uveges tekintettel nez az uveg Gatorade-re a kezeben, ahogy en is, majd egy onkentes odaugrik hozzank es lecsavarja a kupakot mi meg egy halk koszonomot rebegunk es iszunk. Ahogy halad a tomeg a leadott csomagok fele, percenkent kialtanak fel mellettunk, hogy MEDIC! MEDIC! amint osszeesik egy ujabb ember. Mindez a finish utani harmonegyed oras seta alatt, eddig tart amig eljutsz a te csomagodat orzo teherautohoz, es addig nem lephetsz ki a parkbol, csak vonulsz a tomeggel - ujabb NY-i specialitas, a New Jersey Marathonnal ez masfel perc volt. 47.000 futo kicsit mas kategoria.

Volt azert vidamsag is a palya menten boven, a kedvenc szurkolo tablaim:

• This is the WORST PARADE EVER
• Egy futo trikoja: If you see me collapse please stop my Garmin
• Masik triko: Are the Kenyans far behind?
• Thanks for coming to Brooklyn - now get outa here!
• You are in The Bronx now. Keep running! (nem a biztonsagarol hires kerulet)
• Be careful, it may not be a fart. (ezen mar sirtam a rohogestol)
• Is that GU in your pocket or are you happy to see me? (GU = energy gel marka, ami volt az en zsebemben is)
• Don’t stop - that’s what she said!
• It’s long and hard - that’s what she said!
• If easier means 10 miles to go… welcome to easier. (Egy hivatalos rendezoi tabla, Manhattanbe erve, 26 km-nel, asszem azt mondtam "O Anyatok…")
• Egy hullanak maszkirozott no kezeben: Zombies love slow runners
• Egy fiatal csaj kezeben: You have great stamina. Call me at 718-XXX-XXXX
• Well, it sounded like a good idea in June…

A New York City Marathont futni egy megtiszteltetes. New York pedig teljesen atszellemul ezen a heten, imadjak, amikor a vilag legjobbjai ide jonnek valamiert es imadnak szurkolni. Visznek banant osztogatni a sajat penzukbol, kiloszamra. Tablakat rajzolnak. Idegeneknek. Az alabbi Alec Baldwin videoban az a meghato, amit a nem itt elok ugysem fognak elhinni nekem: hogy ez a vendegszeretet nem megjatszas es nem giccs, tenyleg ilyenek. Hama’r lezarjak a varost, akkor legyen nagy buli, fogyasszon a nep. Rajonganak, befogadnak es azt akarjak, hogy jol erezd magad. Csak dolgozz kemenyen. Ami egy marathonfutonal elegge megkerdojelezhetetlen. Hetfon a kulfoldi futok sokan santikalva de az ermukkel a nyakukban jarkaltak a varosban mielott hazarepultek es az ignorans, masok dolgaba orruk sosem beleuto New York-iak minden sarkon gratulaltak valakinek, neha hangosan, neha csak elismeroen biccentve. A New York Times pedig lehozza az elso 36.000 finisher nevet az ujsagban. Apro betuvel, a vege fele, de ott vagyok en is.

Neha egeszen elkepeszto dolgokkal ajandekoz meg ez a varos. Ennyi ido utan meg mindig meg tud lepni.

Mult heten felhiv egy magyar ismerosom, hogy raerek-e holnap este. Ugyanis Bajnai Gordonnal fogunk vacsorazni. Marmint egy nagy fogadason, a konzulatuson? Nem, csak negyen-oten, egy csendes olasz etteremben. Jelenleg nappal a Columbia egyetemen tanit, delben Nobel dijas professzortarsaival ebedel az egyetemmel szemben levo kinai etteremben hat dollaros menut, este pedig fiatal magyarokkal sztorizgat egy olaszban feherbor mellett. Kulonleges este volt, mit mondjak, Gordon egy remek ember, tul jo fej politikusnak, nagyon elveztem a tarsasagat.

Ma delben Csabi baratom mondja, hogy este mennek koncertre, nocsak, Pa-do-do vagy mi lesz? Nem eppen, Bartok koncert lesz a Carnegie Hallban. Tudni kell, hogy nekem van mar multam e hires hangversenyteremmel es amiota eloszor voltam ott folyton tervezem, hogy vissza kell mennem egy igazi komolyzenei estre. Itt a sors jelzese, lepni kell. Telefon elokap, Gugli, Carnegie Hall, buy ticket, hitelkartya, ket perc mulva megvan a jegy emailben. Egy fantasztikus korban elunk (c) angelday.

Megint lenyugozott, mennyire profi itt egy barmilyen rendezveny valamint mennyire kulturaltak az emberek. Haromezer nezo alig tiz perc alatt bejutott egyetlen bejaraton ugy, hogy mindenki kedves volt, senki sem tolakodott. A Carnegie Hall hiaba 130 eves es nem eppen pici, tokeletesen klimatizalt, meg zakoban sincs meleged, mitobb, enyhen illatos a levego, isteni. A bejaratnal Ricola cukrok vannak kiteve nagy uvegtalakban, mekkora otlet, ne kohogj a koncert alatt ha nem muszaj. Egy paholyban ulok, ahol a boxban levo 8 szek mogott meg egy kis eloter is van, tukorrel, fogassal. Korulottem mindenki nem nagyestelyiben de elegansan, 70 eves neni Armani kosztumben, dupla gyongysorral, frissen festett frizuraval lapozgatja a musorfuzetet. Felolvassa a tudnivalokat Bartok New York-i eveirol a mellette ulo idos urnak, aki kicsit rosszul hall, rosszul lat, de egyenes hattal feszesen ul a sotetkek aranygombos zakojaban.

Nem akarkik leptek fel, a lassan 30 eves Budapest Fesztivalzenekar, Fischer Ivan karmesterrel es Schiff Andras zongoramuvesszel jatszott a New York-i hallgatosagnak. Bar nem csekely komolyzenei multam van, mar ovodas koromban nagyon jokat aludtam a Hunyadi Matyason es a Diotoron, kesobb mar magamtol is rendszeresen betevedtem egy hangversenyre. Ennek ellenere a Bartok jellegu nehezebb daraboktol megovtak szuleim, ezert most teljesen szuz ful fogadta be ezt az igen komplex zenet. Szerencsere egy konnyed Schubert nyitany alatt vegig tudtam nezni a zenekart - nagyon elegansak, szepek voltak, magyarok, Budapestrol, eljottek New York-ba es telthaz elott jatszanak a Carnegie Hall-ban, nem tudtam nem buszke lenni.

A szunetben a mellettem ulo idos hazaspar engem is felvilagositott arrol, hogy Bartok is New York-i magyar volt. Na nem itt szuletett, de itt elt halalaig. Ezek itt mindenkit befogadnak, ez a mentalitas, hogy a mi varosunkba jonnek a vilag legjobbjai, jottek mindig is, mi pedig eltartjuk es csodaljuk oket. A ma eloadott nagyon nehezen jatszhato Piano Concerto No 1-nek az amerikai premierje itt volt a Carnegie Hall-ban 1928-ban es maga Bartok ult a zongoranal. Csak kesobb 1940-ben koltozott vegleg New York-ba, alig ket sarokra innen, a 57th St-en lakott, nem sok penzbol de nem nyomorban, volt eleg rajongoja es eleg munkaja is. A szunet utan egy sokkal lagyabb, bekesebb Bartok zongorakoncert es egy meg vidamabb Schubert szimfonia tette teljesse az estet, a budapesti zenekar csodalatosan jatszott es oriasi tapsot kapott.

Megindulnak az emberek kifele, a nezoter fele mar ures volt, amikor Fischer karmester visszajon es felall a katedrara. Hirtelen hatrafordul felenk, kohint es felreismerhetetlen magyar akcentussal igy szol: What would you like, some more Schubert… or Bartok? A meg az epuletben levo nezok visszaulnek a szekukre es elkezdenek kiabalni, Schubert, Bartok, Bartok, Bartok! Itt ma Bartok rajongo volt mindenki. A fonok bolint, biccent az elso hegedusnek es elkezdenek egy konnyebb, folklor jellegu Bartokot jatszani, kotta nelkul! Kozben szallingoznak vissza meg nezok, kabatban, a szinpadon huzzak a notat, kinyilik a szinpadajto, bedugja a fejet ket oboas es klarinetos, a karmester mikozben megy a zene integet nekik, hogy gyertek-gyertek fiuk, azok honuk alatt hangszerukkel visszaosonnak a helyukre es beszallnak ok is. A kozonseg pisszenni nem mer es fulig er a szaja mindenkinek. Csak par perc a raadas, de olyan oromzene volt, olyan hangulatban, mint egy erdelyi muzsikushazban. A mazlis kozonseg allva tapsolt es az idos nenik mint a gyerekek nevettek, hogy ilyet meg nem lattak, ezek a magyarok!

Az amerikai altalaban is de New York-i egy nagyon praktikus nep. A Carnegie Hall elott nem voltak se BMW-k se Mercedesek se limuzinok, nehanyan beszalltak par teljesen mezei sarga taxiba, de az Armani kosztumos idos hazaspar bizony velunk setalt a metro fele. A Columbus Circle-i hosszu aluljaro vegig tele van az Asics reklamkampanyaval, minden plakat a jovo heti maratonrol szol. Buszken setalok kozottuk, nem vitas, de megakad a szemem egy nagyon hosszu plakaton, rajta nagy betukkel: "Over 45.000 runners will tackle one of the most challenging races in the world - the least we could do is recognize them by name". A felirat alatt pedig rengeteg apro betu, az orromat oda kell dugnom, hogy el tudjam olvasni, te jo eg, ezek nevek. Este 11-kor, a Carnegie Hall-bol Bartok koncertrol jove, elegans ruhaban elkezdek terdelni es keresek az apro betuk kozott… Valler… Van Kampen… Varga Daniel - ott van a nevem a plakaton!

Harom ev alatt szamtalan ajandekot kaptam e varostol, de ma este ujra megsimogatta a lelkem. Koszonok mindent.

Tavaly futottam eloszor a Staten Island Half Marathonon, akkor avattam fel a "donci" feliratu futo.blog.hu-s polot es meg cimlapra is kerultem vele. Itt konstataltam, hogy az ot NY-i felmarathon kozul ennek a versenynek a legjobbak az adottsagai, lapos palya, szaraz huvos oktoberi idoben, a New York City Marathon elott negy hettel, vagyis az eronleted csucsan vagy - itt fogok jovore uj sajat felmarathon csucsot (PR-t) futni. Ezt egy eve dontottem el, csak hogy szemleltessem, hogy a hosszutavfuto nem egy kapkodo allatfajta :)
 
A versenyt megelozo napokon tovabbfejlesztettem az eddigi etkezesem, a RunnersWorld cikke alapjan, aminek roviden az a lenyege: a verseny elott harom nappal terj at kizarolag szenhidratra. Semmi zsir, semmi hus, semmi rost, vagyis keves zoldseg es a gyumolcsot is csak hamozva. Ellenben rizs rizzsel, feher kenyer, teszta es suti. Reggelire zabkasa mezzel, mazsolaval, delben teszta, uzsonnara palacsinta. Napi 2500 kaloria csak szenhidratbol ugy, hogy kozben mar nem is futsz - durva. Nekem nagyon bejott. Egyreszt harom napon at csak vigyorogtam a vilagra, nem kell koko, csak fuss sokat es egyel sutit :) Masreszt a verseny reggelen tok ures volt a gyomrom, mert az elozo kora esti tesztat konnyen megemeszted 12 ora alatt, de megis tele voltam energiaval es ez egy remek erzes! De ehhez tobb nap tankolas kell.

Staten Island az otodik kerulete New York Citynek es egy 24/7/365 (igy irjak itt az egesz evben minden oraban mukodo dolgokat) ingyenes komppal lehet eljutni. A jarat kulonlegessege, hogy kozvetlenul a Szabadsagszobor elott megy el, vegig gyonyoru kilatassal Manhattan felhokarcoloira es a Brooklyn Bridge-re. A verseny kulonlegessege pedig, hogy mindezt pont napfelkeltekor eled meg, voros fenyben uszik az obol, pazar latvany. Egyike azon pillanatoknak, amikor azt mondod: egy kivaltsag ebben a varosban elni.
 
A palya a vizparton megy, elotted tornyosul vegig a Verrazano Bridge, ami a vilag legnagyobb fuggohidja volt epitesekor husz even at, ket szintes, 12 savos, nagyobb mint a Golden Gate Bridge. Egy honap mulva itt fogunk vacogni a novemberi hidegben a NYC Marathon rajtjara varva, most csak atfutunk alatta, de szerintem mindenki megborzong kozben egy kicsit az izgalomtol. A felkelo nap vorosre festi a hidat is, ahogy vasarnap hajnalban az almos Staten Island kihalt promenadjan trappognak a cipok csendben az flaszteren.
 
A teljesitmenyem ertekelesehez elorebocsajtom, hogy iden nyaron olyan kegyetlen meleg es pa’ra volt vegig, hogy nem tudtam jol edzeni, muszaj volt lassan futni. A tavaszi idenyben meg lazan mentek a 4:30 alatti tempok 10k felett is, de ilyen sebesseget mar fel eve nem lattam, ezert szkeptikus voltam az uj csucsomat illetoen, pedig atom fitt vagyok. A versenyem diohejban tokeletes volt. Kepzelj el egy autot, aminek a max fordulatszama 9000. Nos ha a futamot 8900-on tolod vegig, majd a finish utan harom meterrel kifogy a benzined, kidurran mind a negy kereked, letorik a gazpedal, de befejezted es megjavitottad a ko:rrekordot, akkor az hibatlan performansz :) Ez kocsival egy dolog. Viszont ugy futni ket oran at, hogy epp csak az ajulaskuszobod alatt legyen a pulzusod majd errol meg gyorsitani az utolso ket km-en addig, hogy a vegso ketszaz meteren mar ket combod is gorcsol, de mar latod a celt es nem lassitasz… az kemeny.

Most nem kellett nyul, egyedul futottam, a nyari hosszu edzeseknek koszonhetoen egy ketoras verseny mar rovidnek tunik, nem volt hullamvolgy, csak push-push-push. Dolgok, amik segitettek fejben egyben maradni:

• csavo fut mellettem egy V169 (gyok 169) tablaval, a felmarcsi ugye 13 merfold, de ezzel elvoltam egy darabig :)
• hatvaneves bacsi harom labdaval zsonglorkodve futott vegig, joggling-nek hivjak a mufajt…
• nagydarab fekete szurkolo bekiabal 17 km-nel: "How can you be so fast and look SO good??"
• es persze a Karate Kid III kulcsjelente, amint leporog a fejemben 19 km-nel, a vegso sprint elott
  /Daniel a torna donto pontja elott fekszik a foldon kinok kozt/
  Mr Miyagi (kiabalva): Daniel San! Focus!! (majd finomabban, eros japan akcentussal) Your best Karate still inside. Now time let out.

Es akkor 178-as pulzusnal meg elkezdtem tolni neki…
 
Nos nem tortem be 100 perc ala, 1:41 lett, de picivel jobb mint a korabbi idom, tehat megvan a PR. Itt a limit most, kihoztam a vasbol minden loerot, hibatlan verseny volt. Egy tanulsag maris van. A masodik tiz km-en a felkelo nap hatulrol sutott laposan, igy lattam magam elott az arnyekom es racsodalkoztam, mennyire csunyan fut ez a srac, csak ugy veri oda a labait es gorcsosen tartja a vallait. Menet kozben valtoztattam, lazabbra vettem a mozgast, szebben emeltem a terdem, sarkam es kevesebb energiaval gyorsabb lettem (bamulatos mikre kepes figyelni az ember ajulaskozeli pulzuson). Magyarorszaghoz kepest a Central Parkban gyakrabb latvany a kenyai es etiop futok edzese. Ohh… mint a gazellak! Van a mozgasukra egy jo angol szo: Effortless.

A teli edzeseken majd ezen dolgozunk. De egyelore harom het mulva New York City Marathon, a negyedik marathonom. Izgalom, orom, tisztelet, felelem… Game ON!

Augusztus utolso hete emlekezetes volt meg a sokatlatott New York-iak szamara is. Keddenkent a Times Square-i irodankban dolgozom, a 34. emeleten, most is epp az ebed utani kavemat szurcsolom a monitorom bamulva, amikor megremeg az egesz epulet. Ezek az otven-hatvan eves magas toronyhazak meglepoen sokat remegnek, neha szeltol, kozvetlen alattunk tobb metro is jar, de most eldoltek monitorok is, ez nem volt gyenge. Hirtelen csond az emeleten, mindenki butan nez. Ugye itt az elso gondolata az embernek: belerepult valami az epuletbe…?

Meg sosem eltem at foldrengest, de valahogy nyilvanvalo volt szamomra. Harom no elindul a liftek fele, utanuk kialtok, hogy Hey, barmi is volt, ne liftezzetek, oke? Egy ferfi kollega racuppan az okostelefonjara, Twitter, mondja rogton: Foldrenges a keleti parton. En kozben google://earthquake es hozzateszem: Ja, ot perce, Virginia, 5.9-es erossegu. Csak utolag gondoltam bele milyen durva vilagban elunk. Mire a foldrenges hullama Virginiabol New York-ba er, ot perc alatt, mar fent van az info az earthquake.usgs.gov oldalon es a Gugli beindexelte. Karatekutya!

Ilyenkor latszik ki figyelt a tuzvedelmi oktatason, ami nalunk evente 4-5x is van, olyankor kijon valami tuzolto szakerto es elmondja a menekulesi tudnivalokat, evente 2x csinalunk full evakualast is. Tehat megkeresed a hozzad legkozelebb eso lepcsohazat, nok leveszik a magassarkut es levonulsz gyalog. Majd elsetalsz a kijelolt gyulekezohelyre, ami egy nagy, nyitott ter, tavol az irodahazaktol, mert jo esellyel sok ablak betorik, nem art parszaz meterrel odebb lenni ilyenkor. Itt a bokkeno, ha a Times Square-en dolgozol, setalnod kell egy darabig, mig kijutsz a felhokarcolok kozul, a Designated Assembly Point a Central Park, ami azert odebb van. Mire elindultunk volna mar halljuk is a hangosbemondon a fo-Fire Marshal sercego hangjat, vissza dolgozni, csak egy kis foldrenges, semmi ok izgalomra. Koszi :) Ehhez kepest Washington DC-ben a Pentagont es a Capitolt kiuritettek, pedig azok nem 34. emeletesek… Azert nem volt teljesen alaptalan az aggodas, a Washington Monument (az a nagy obeliszk a varos kozepen, mellesleg 170 m-rel a vilag legmagasabb obeliszkje) megrepedt es azota is le van zarva. Itt NY-ban inkabb csak rossz emlekeket kavart fel, igy tiz evvel 2001 utan.

Ugyanezen a heten elkezdett nyilvanvalo lenni, hogy az Irene nevre hallgato hurrikanra erdemes lesz figyelni. Itt megemlitem, hogy az USA keleti partjan elve hallasz par olyan dolgot, amit Magyarorszagon nem surun. Egyreszt a napi sajto surun foglalkozik az aktualis apaly-dagaly helyzettel, mert ugye az oceanpart csak par km-re van tolunk. Masreszt a nyarat Hurricane Seasonnek hivjak es minden nap egy masik az Atlanti Ocean felol kozeledo forgoszelet kovet a hirado. A Karib szigeteken (Puerto Rico = USA) majd mindegyik vegigsopor es Del-Florida, Louisiana is bekap minden evben parat, de itt fent New York-ban tulzottan nem aggodik senki. Nos penteken mar egy hete kovettek Irene vonalat es biztosra lehetett venni, hogy el fogja erni NY-ot es nem is lassul le addig nagyon. Ekkor elindult egy eddig precedens nelkuli folyamat.

A 2005-os Katrina hurrikan utan, ami romba dontotte New Orleans-t es megolt 1800 embert, minden amerikai nagyvaros keszitett egy evakuacios tervet, roviden: hogyan uritsuk ki New York-ot. A varost, ami sosem alszik. Erdekes elkepzeles, de elkepeszto profizmussal vittek vegig, kulonleges elmeny volt resze lenni.

A varos vezetese tobb tucatnyi hivatalt rantott ossze, a parti orseg, rendorseg, tuzoltosag, az Army Reserve es meg sok masik, az alacsony Bloomberg polgarmester Napoleonkent iranyitotta a hadmuveletet. A varos az ocean partjan van de a 100-160 km/h-s szelnel jobban feltek a hurrikant megelozo magas viztol. Kiszamoltak mely varosreszek fognak velhetoen viz ala kerulni es kijeloltek az evakuacios zonakat. Elkepeszto hatekonysaggal informaltak a nepeket errol, emailek, radio, TV, minden napi 24 oraban csak errol tudositott. Iskolakban menhelyek nyiltak agyakkal, takarokkal es buszokkal vittek az embereket a kiuritendo varosreszekbol, Del-Manhattan es Brooklyn/Queens partmenti reszeirol. Bloomberg ugy dontott, hogy nem el a kenyszerevakualas jogaval, tehat a rendorseg nem fogja eroszakkal eltavolitani a mindenkeppen maradni akarokat, de a legtobben mentek maguktol. Bamulatos volt latni, mennyire segitenek egymasnak, senki sem tolakszik, bekesen haladnak, viccelodnek, mosolyognak egymasra. Ami elgondolkodtatott, hogy teljesen jomodu emberek is mentek a menhelyekre, iPhone, MacBook-kal a hatizsakban, feher amerikaiak is, nem csak szegeny szinesboru bevandorlok. Mindossze arrol volt szo, hogy pentek es szombat ejszakat ne toltsd otthon, utana mar lehet visszamenni. Nem volt egyetlen baratja sem Eszak-Manhattanben, akinel meghuzhatta volna magat?

Teljesen biztos volt, hogy a metrorendszer alagutjai viz ala fognak kerulni. Az utolso szerelveny szombat delben indult el, tele volt hatizsakos New York-iakkal. Kulon jofejseg a varostol, hogy az evakualando teruleteken levo metromegallokon kinyitottak a kapukat, jegy nelkul lehetett felszallni a metrokra. Ket napig a hidakon sem kellett utidijat fizetni. A varos megtiltott minden rendezvenyt a hetvegere, semmi mozi, szinhaz, lefujtak a Bronx Half-Marathont, amin indultam volna en is, de nem volt kerdes, be lett tiltva hatosagilag. Eletbe lepett a kulonleges allapot (State of Emergency). Szombat del utan egy soha nem latott akcioval az MTA (itteni BKV) nyolc ora alatt leallitotta az egesz metrohalozatot, ertsd: power off. Ilyen a WTC tamadasokkor sem volt.

Szombat kora estere mindenki ott volt, ahol at akarta veszelni a hurikant, a tomegkozlekedes nuku es meglepo modon taxik es autok sem voltak az utcan. A varos 24 orara teljesen leallt. Kozben szakadt az eso, mar orak ota. A rohej, hogy bar Manhattanben lakom, en is csak TV-n neztem mi megy a varosban, mert busz-metro nelkul sehova sem tudok eljutni, az esoben meg nem volt kedvem 20 km-t setalni. A varos tobbi lakojahoz hasonloan en is bevasaroltam tulelo cuccokbol, elemlampa, viz, hideg etel, azt mondtak lehet napokig nem lesz aram. Vettem fel extra keszpenzt is es rendeltem egy pizzat, mert ez megiscsak New York :) Evakualtak a fel varost, leallt a kozlekedes, 100 km/s szel van odakint es omlik az eso, de a sarki pizzeriabol 5 perc alatt hozta ki az agyonazott indonez bringasfutar a kajat es mosolygott basszus, ejfel elott par perccel!

A Nagy Almanak orult mazlija volt. Sok eso esett, de alig volt aradas es a szel pont legyengult, amikor athaladt a hurrikan folottunk. Par ablak betort, a metro par helyen beazott, de volt aram, TV, Internet mindenhol vegig. Azonban felreertes ne essek: vegul 56 halottja volt Irene-nek es 5 millio ember volt egy hetig aram nelkul csak NY allamban. A varoson kivuli aradasok milliok otthonait tettek totalkarossa, ok bizony nem csak ket ejszakat toltottek a baratoknal.

Vasarnapot nehez leirni, se eso, se szel, se forgalom, total szellemvaros. Delutan mar kezdtek elojonni az emberek es kinyitottak az elso boltok. Erdekes modon Brooklynban tobb bolt es etterem nyitott ki mint Manhattanben. Pedig logikus: nem jartak a buszok es egy pincernek vagy bolti kasszasnak nincs kocsija, mivel jojjon be? Viszont egy brooklyni pincer jo esellyel csak par sarokra lakik es besetal. De egy manhattani pincer tuti nem Manhattanben lakik, a boltvezeto pedig egyedul nem tud kinyitni. Mivel a boltok es ettermek zarva, se mozi, se muzeum, semmi, mikozben alattunk mar szivattyuztak a vizet a metroalagutakbol, az emberek jobb hijan az ures utcakon korzoztak, turistakent bameszkodva a sajat varosukban. Ilyen bekes es csendes nap sokaig nem lesz ujra New York-ban.

Tegnap elhunyt Steve Jobs, az Apple alapitoja es elso embere, de ez nem egy RIP Steve cikk akar lenni. Tele van persze a sajto mindenfele emlekezesekrol, igy a sok magasztalasban konnyu elsiklani a tema komolyabb jelentosege felett.

Az Apple mindig is egy igazi amerikai jelenseg volt, a Macintosh szamitogepeknek sokkal nagyobb piaci reszesedese volt es van Amerikaban, mint barhol mashol (kiveve Svajc:). Ezek a gepek nem olcsok, joval dragabbak mint egy Windows PC/Laptop, epp ezert igen meglepodtem, hogy az itteni egyetemi campusokon gyakorlatilag kizarolag Apple laptop van mindenki oleben. Pedig a diakok egy arerzekeny reteg, de persze a csoport-nyomas nagy ur. Lazadni a bevalt, szurke, nagyvallalati PC ellen pedig meno. "Think Different"

Ujabb meglepetes ert amikor konstataltam, hogy a kollegaim is szinte mind Apple tulajdonosok. Ez azert furcsa, mert en Unix rendszergazdak kozott dolgozom, akik elvileg mit sem adnak a dizajnra es kepesek barmilyen ocskavasra Linuxot huzni, de otthon megis kedvelik, a tipikus Apple elmenyt: bedugod, mukodik. Es nem banjak, ha ezert tobbet kell fizetni.

Ittletem alatt en magam is megtanultam tisztelni az almat, mert egyszeruen a minoseg es a finom kidolgozottsag atut minden termekukon. Amikor meglattam egy iPod csomagolasat, percekig nem tudtam betelni vele, ki sem akartam nyitni. Az a csomagolas annyira csupasz, elegans, praktikus es szep volt - hogy valakinek volt igenye ezt is megtervezni, ez tenyleg egy masik kategoria.

Az elmult evtized sok szempontbol nem volt sikeres Amerikanak. Dotkom lufi, ket haboru, Wall St osszeomlas - mind innen kiindulo dolgok. Probaljak, de mar nem lehet ignoralni a naponta jovo jelenteseket: az amerikai oktatas messze a nemzetkozi atlag alatt, az infrastruktura fejlettsege a top30 orszaghoz kepest a 24. es igy tovabb. A hideghaborubol egyeduli gyozteskent fennmaradt nemzet, a Space Shuttle, a mikrochip es az Internet feltalaloja mostanaban nem erzi tul jol magat a boreben. Az ursikloprogram leallitasa europai szemmel egy logikus lepes, nincs ra penz. De itt ezt sokkent eltek meg. Mert az urutazas egy alomnak a szimboluma. Itt gyerekkortol kezdve sulykoljak beled, hogy Kisfiam, tied az American Dream. Ha kemenyen dolgozol, majd te is olyan dolgokat talalsz fel es gyartasz, amitol leesik a vilagnak az alla, mert ezt jelenti amerikainak lenni, kedves Chun Lee.

Sajnos egyre kevesebb peldat lehet a szegeny gyereknek felmutatni erre. A gazdasag nem eppen szarnyal, a legokosabb emberek keresik a fellendules kulcsat, hogyan lesz ujra atomstabil banki rendszeruk es vilagvezeto iparuk, hogyan adjunk munkat 14 millio munkanelkulinek. Mindekozben iPhone-bol nem tudnak annyit gyartani, amennyire kereslet van. A tavalyi iPhone-bol…! Maga Obama elnok mondta, hogy kormanya celja az, hogy minden nagyobb iparagban legyen egy Apple, itt az USA-ban. Mit kene tenni ahhoz, hogy a Ford legyen az autok Apple-je. Az amerikaiak szamara jelenleg ez a ceg testesiti meg mindazt, ami az American Dream-bol megmaradt. Az innovacio, a minoseg, a siker nem csak otthon, de vilagszerte. Ennek a cegnek az elso emberenek nevet pedig mindenki ismeri (az Intel vagy a Google CEO-jat ki tudja fejbol?) es fameros-tornacipos megjelenesevel mindenkivel elhiteti: dolgozz kemenyen es te is itt allhatsz.

Steve jelentoseget a szamok nem adjak vissza. Mindket cege, a Pixar es az Apple, olyan csillogo remenysugar, ami remeljuk at fogja vezetni Amerikat a nehez idokon. Ki tudja ki lesz a kovetkezo Steve Jobs, Kaliforniaban a kis Chun Lee mar jo uton jar, husz mp alatt rakja ki a Rubik kockat.

Neha tenyleg csodalkoznom kell, hogy ez a szep nagy orszag egyaltalan mukodik. Pedig mukodik, nem is rosszul. Gyakorlatilag minden Europabol atjott, itt elo ismerosommel egyetertunk abban, hogy az USA Europahoz kepest kevesbe burokratikus es a bizalmi elven mukodik a hetkoznapokban. Sokkal egyszerubb elintezni hivatali ugyeket es nem egyszer racsodalkozunk, hogy de hat nem is igazoltam, nem is bizonyitottam be, hogyhogy odaadjak? Azok meg legyintenek, hogy ugyan mar, haladjunk. Nyilvanvalo, hogy ez csak azert mukodik, mert keves magyar van itt ;-) Aktualis temank a szemelyi igazolvany.

A The Week magazinban olvasom a Controversy: Requiring an ID to vote cimu cikket es nem terek magamhoz. Het tagallam iden hozott olyan uj torvenyt, hogy nem lehet tobbe fenykepes igazolvany nelkul szavazni. Varok ot masodpercet, ezt olvassuk el megegyszer… mert eddig lehetett??

Azt eddig is tudtuk filmekbol, regenyekbol, hogy az USA-ban a rendor nem allithat meg vetkesseged alapos gyanuja nelkul sem gyalog sem kocsit vezetve, nem letezik az igazoltatas fogalma. Polgari jogvedo szervezetek javasoljak is, hogy ez legyen az elso kerdesed, miert allitottak meg. Erdemes pontositani: Am I detained or am I free to go? Ha utobbi, akkor koszonsz es tovabbmesz barmilyen kerdes megvalaszolasa nelkul, ideertve a neved iranti erdeklodesuket is. Miutan megalapozott gyanuval megallitottak, az 50 allambol mindossze 24-ben vagy koteles igazolnod magad. De most kapaszkodj: ezt kielegited a neved kimondasaval. Ha vezetsz, akkor kell jogsi, persze, de amugy nem kell nalad legyen semmilyen igazolvany (Wiki).

Nos eddig lehetett igazolvany nelkul szavazni is, csak bemondtad a neved es ha rajta volt a listan, mar x-elhettel is. De het allam mar bekemenyitett. Kis politikai hatterinfo segit jobban megerteni. Az igazolvanykenyszert erdekes modon a Republikanus part erolteti, holott ok a konzervativ, a szovetsegi kormany hatalmat a szukseges minimumra csokkenteni akaro part. A Demokratak pedig ellenzik, pedig ok inkabb szeretik a kozponti szabalyozast, az eros szovetsegi kormanyt. Viszont becslesek szerint a fekete lakossag 1/4-e nem rendelkezik semmilyen fenykepes igazolvannyal. Allitolag sok szegeny, diak es szinesboru kisebbseghez tartozo amerikai allampolgar szintugy. Ezek a retegek tradicionalisan Demokrata szavazok. Az elnokvalasztasig mar csak 12 honap, a Demokratak nagyon nem akarjak ezt a kerdest piszkalni most, mert szavazoik kozul sokan egyszeruen nem mennenek valasztani, ha ahhoz kell szemelyi is.

Ez a lazasag persze sok visszaelesnek ad lehetoseget nem csak a kisebbsegek koreben. Nem sok szamunk van a valasztasi csalasokrol, de a nehany ismert is sokkolo. A 2004-es elnokvalasztason 46.000 ember regisztralta magat New York-ban es Floridaban is, ebbol ezren szavaztak is mindket helyen. Coloradoban 12.000 illegalis bevandorlot talaltak a szavazo listakon, akik nem hogy nem amerikai allampolgarok de meg csak nem is legalisan vannak az orszagban - ebbol 5000 szavazott is szepen.

Az a teny, hogy a Demokratak ennyire ellenzik az uj torvenyt bizonyitja, hogy velhetoen sok embert erint, nem csak par ezer fedel nelkulit. Ha hiszunk a becslesnek, akkor 40 millio fekete negyede pont tiz, ha annak csak harmada jogosult valasztani, az is tobb millio ember szemelyi nelkul. Fenykepes igazolvany nelkul nem nyithatsz bankszamlat, nem lephetsz be kormany-epuletbe, nem vezetsz autot es nem szallsz repulore. Nos Harlem fekete utcain setalva el is tudom kepzelni, hogy valaki egy automuhelyben dolgozik, keszpenzben kapja a fizeteset hetente, a sarki boltban kap kajat, cigit, piat es esze agaban sincs elhagyni a szamara ismert es biztonsagos keruletet. De hogy ez milliokat erintsen, nem az indiai Himalaja legeloin, hanem az Amerikai Egyesult Allamokban 2011-ben, az megdobbento.

Szamit ez egy ekkora orszagban? Akar szamithat is. Geroge W Bush gyozelme 2000-ben eppen Floridaban dolt el, talan emlekeztek hogy tucatszor ujraszamoltak (es hogy pikans modon pont Bush occse volt a floridai kormanyzo… oops). Az elnokvalasztas eredmenye 537 szavazaton mult.

PS: Egy ujabb cikk 3-5 millio koze teszi azok szamat, akik az uj rendelkezesek miatt nem fognak tudni valasztani, mert vagy nincs szemelyijuk vagy nem tudjak allampolgarsagukat igazolni, tobbseguk szegeny, fiatal, kisebbsegi szarmazasu, vagyis alapvetoen Demokrata szavazok.

Megint eltelt egy ev es ujra itt vagyunk: hat het van hatra a New York City Marathon-ig. Ilyenkorra a treninged nagy resze lezarult, az erositesek ideje mogottunk van es hogy le tudd ellenorizni a szinted, pont szeptember vegere raknak egy 30 km-es versenyt. Engem kulonos erzelmek fuznek a Marathon Tune-Up nevu versenyhez, mert eddig minden ev emlekezetes volt.

Ket eve ez a 30 km volt eletem addigi leghosszabb tavja, feltem is tole. A felelmem egyenesen panikba ment at, amikor lattam, hogy omlik az eso. Harom orat terveztem, gondoltam igy majd lesz kicsivel tobb, mert eleg cudar ennyi idot cuppogo cipoben futni ugy, hogy kozben vegig mintha vodorrel ontenenek arcon, kicsit Guantanamo erzes. Fogtam viszont egy kivalo nyulat, lementem alfaba, ismetelgettem magamban, hogy "Ez egy kib.ott haboru" es 2:40-el ertem be, nagyon agressziv fejjel. Az idom lattan mosolyodtam el eloszor.

Tavaly ilyenkor mar tul voltam az elso marathonon, sokat fejlodtem, szepen felkeszultem es kifogtam a tokeletes napot, enyhen szellos huvos napos ido, egyszeruen minden stimmelt. Hamar talaltam egy nyulat, akin latszott, hogy 30+ eves es tuti tobbszoros marathonfuto, messzirol felismerem mar a tokeletes hosszutavfuto letisztult, hatekony de eroteljes mozgasat. Nem gyorsul lejton es nem lassul emelkedon, futva iszik keveset de gyakrabban. Neki koszonhetem, hogy 30k-n olyan tempot hajtottam ki magambol, hogy uj csucsot dontottem 10k es 21k resztavokon is. Minderrol o semmit sem tudott, a nyulnak elol kell futnia, en csak kovetem, mert segit, hogy az emelkedokon ne lassuljak be, ha o birja, en is, dogoljek meg. Aztan 27k-nal elkezdett sprintelni, en utana, nehany mp-en belul begorcsolt minden izom mindket labamban, integettem neki es kinok kozt csusztam be - 2:24!! Neha minden bejon.

Iden mar harom marathon van a labamban es a hosszutavfutasnal a rutin a minden. A tested durva dolgokon megy keresztul ha 4:30-kor kivered az agybol es futsz harom oran at, de ha ezt sokszor megcsinalod, eleg jol megismeritek egymast. Az idei nyar nagyon rossz volt felkeszules szempontjabol, minden hosszabb versenyen vagy szornyu meleg, vagy irto pa’ra vagy mindketto volt. En nagyon nem birom a pa’ra’t, nyar vegere mar jobban kezelem, de egyszeruen nehez levegot venni. Pedig csak vissza kene venni a tempobol, de ahhoz meg tul onerzetes vagyok. Vagy tul optimista. Rossz kombinacio :)

Szeptember vege van, eljott a Tune-Up verseny es persze hogy meleg is volt meg nedves is, 22 fok de 90% koruli para. Szerinted visszavettem? Ugyan mar, ha tavaly 4:55-os ezrekkel megvolt jo idoben, akkor iden mar biztos olyan eros vagyok, hogy menni fog ugyanez a tempo szaunaban is. Az elso merfold utan ott egy triathlonos, aki ugy megy mint egy Terminator, fixen 4:40 es 5:00 kozott, kicsit sportos egy ilyen napon, de meg epp megbirom, ott a nyul. Sracok… halgassatok az oregebbre: egy 30k-s versenyen ha mar az elso tizen olyan tempot tolsz, amit epp megbirsz, annak siras lesz a vege. Derekasan kuzdottem, literszam ment ki a viz belolem, alig gyoztem potolni, remeltem, hogy belassul a nyulam, de ezek a triathlonosok nem olyanok. Ketharmad tavnal otthagytam, marmint lemaradtam mint a borravalo. Mint egy szanalmas kezdo, elkezdtem az eletemert kuzdeni, 5:30-6:20-as csoszogo tempokkal. Fajt, nyakam, labaim, szurt az oldalam, de legalabb nem tortem meg fejben. Nem setaltam bele, befordultam es preseltem a szuszt, kimeletlenul. Nos 2:40 lett, ami nem eppen vilagsiker szamomra.

A tanulsag mindenkeppen az, hogy ha az elso 10k vegen mar log a beled, akkor vegyel vissza! Ettol fuggetlenul nehez ertekelni a mai teljesitmenyt, mert rossz eredemenyt ertem el, akkor nem vagyok kesz a marathonra? De nehez korulmenyek kozott es fejben szigoru es hatarozott voltam vegig, kivaloan taplalkoztam, akkor megis? Belul erzem, hogy korabbi evekhez kepest nagysagrendekkel erettebb es erosebb futo vagyok. Bizni kell az edzeseken belepakolt kilometerekben, ott van az mind, de ettol meg nem kell arcoskodni a tempovalasztasnal, ha rossz idot dob a lotto a verseny napjan. November 6 jo nap lesz.

Trust the Force, Luke!

A World Trade Center tragediaja ota eltelt evtizednek en mar csak a masodik feleben erkeztem New York-ba, ezert persze nem sokat eszleltem belole. Ground Zero szamomra csak egy nagy epitkezes, ami docogosen halad, bar iden szarnyakat kapott es vegre tenyleg latvanyosan no az uj torony naprol napra. A sajto persze minden nap tele van a ket haboruval, de a 9/11-es nap konkret torteneseirol nem beszel nagyon senki a hetkoznapokban. En egy Wall St banknal dolgozom, amely annak idejen komoly berloje volt a WTC-nek, de par rohanos kave kozbeni beszelgeteskor kiderul, hogy ez vagy az a kollega bizony dolgozott anno a WTC 100. emeleten. Mondatfoszlanyokbol valik nyilvanvalova szamomra az ittdolgozott evek soran, hogy gyakorlatilag minden NY-i ismer kozelrol olyan embert, aki meghalt aznap. Nincs olyan ceg vagy klub vagy iskola, amely ne szervezett volna gyujtest az ott elvesztett tagok csaladjanak.

Amikor eljott a tizedik evfordulo hete, erthetoen masrol sem volt szo az ujsagokban, TV-ben es meg a munkahelyen is talan tobb szemelyes beszelgetes volt. De alapvetoen kerulik a temat, nem sztorizgatnak rola a kollegak, mert nem jo ilyen csuszos talajra menni. Lehet akivel leallsz errol dumalni pont a ferjet vesztette el ott es meg csak par eve volt, sosem tudhatod. Ezen a heten kicsit feltem attol, hogy egyreszt nagy amerikai melldongetesbe fajul a vasarnap, mert az erodemonstralashoz, a hataskelteshez itt ertenek. Egy nagyobb amerikaifoci-meccs elott tobb vadaszgep atrepul a stadion felett, csak hogy emelje a szurkolok hangulatat, robbantas, langnyelvek, amerikai zaszlo, tudnak mindent. Attol is feltem, hogy elojon a muzulman vilag utalata, amit persze meg lehet erteni, de kozben el itt tobbmillio mersekelt es rendesen dolgozo arab es indonez muzulman vallasu ember, akik az ilyen indulatoknak artatlan celpontjai.

Nem igy tortent. Vasarnap megnyitottak a Ground Zeronal epult emlekparkot, amit meg mi itt dolgozok sem lattunk soha mert kerites mogott volt. Itt volt Bush, Clinton es Obama elnok, Giuliani es Bloomberg akkori es mostani polgarmesterek es hiaba vagyunk az elnokvalasztasi kampany kellos kozepen, ma demokratak es republikanusok egymas mellett mondtak halkszavu megemlekezo beszedeket. Senki sem emlitette az arabokat vagy Bin Laden halalat. Helyette a tuzoltokrol es egyeb segitokrol szolt a nap valamint felolvastak mind a 3000 aldozat nevet, orakon at. A CNN eloben adta, megszakitas es a kepernyo aljan futkarozo tickerek nelkul. A park gyonyoru lett, a ket torony eredeti helyen ket vizeses, nem epithettek ra. Nem csak szentimentalizmusbol hivjak Hallowed Ground-nak, sok aldozat maradvanyai nem kerultek elo, ok itt nyugszanak ma is.

Paul Simon a megemlekezo unnepsegen: Sound of Silence

Latom, hiszem es erzem minden nap, hogy a varos erosebb lett a tiz ev alatt. Jobban odafigyelnek az emberek magukra, hogy mi fontos az eletben es egymasra. A tortentek mindenkeppen kozelebb hoztak a sokszinu es vallasu embert, akik New York-inak mondjak magukat.

Ez a spot tobbszor ment a TV-ben a heten: Empire State of Mind (Part II) 9/11 Tribute

Este meg setaltam egy hosszut Downtown Manhattanben, nem voltak sokan, csendben boklaszott mindenki. Emberek viraggal a kezukben, konnyes szemekkel mentek haza az unnepsegrol es kozben odamentek rendorokhoz, tuzoltokhoz es annyit mondtak: Thank you for protecting our city. Battery Parkbol ket hatalmas feher fenycsova vilagitott az eg fele. A felhok alacsonyan voltak, egy pillanatra teljesen ugy tunt, mintha egy hid lenne a ket vilag kozt.

Turank utolso napjara sokat terveztunk mert optimistak vagyunk, aztan persze mindig kozbejon valami. De a terv csak egy urugy az elindulasra a tobbi meg utkozben alakul.

Lone Pine, CA varoskaban az amugy nem draga szallasnak szamito Best Western olyan szep es akkora szobaval kenyeztet, hogy en itt laknek is szemrebbenes nelkul. Az udvarban pool is van. Mert mindenhol van, minden motelnel. Itt emlitsuk meg, hogy ez az orszag roadtripre van kitalalva. Filmekben is latjatok, hogy allandoan roadtripelnek mert ehhez itt minden megvan, foleg itt nyugaton. Kell hozza: olcso auto, olcso benzin, a varosok kozott hatalmas tavolsagok erintetlen termeszettel, amit kocsibol is lehet csodalni, idonkent lehajtok, ahonnan jol lehet fotozni a volgyet, hogy ne ossze-vissza kolbaszolj az ut szelen. USA-ban minden utszeli WC ingyenes es meg Death Valley-ben, ahol 3 naponta jar egy ember, ott is van WC papir es folyekony szappan. Nem kell foglalnod szallast, bizhatsz benne, hogy ahova ersz este lesz 3-4 motel, hasonlo aron, nem hivalkodo de korrekt felszerelessel. Hibatlan es megbizhato infrastruktura.

Mt. Whitney a kis-USA legmagasabb csucsa. A hivatalos kifejezes erre ideat a Contiguous US, az egybefuggo Amerika, amiben nincs benne Alaszka, Hawaii es Puerto Rico. Hasznaljak regota a Continental US-t is, de felrevezeto mert Alaszka is a kontinensen van, vagy a The Lower 48 (States) cimet, de abban nem egyertelmu, hogy benne van-e DC, ami nem allam. Nem egyszeru. Mt. Whitney tehat a 4400m-evel a legmagasabb csucs az also USA-ban, kb. 2500m-ig lehet kocsival felmenni, ha epp nem boritja ho vagy legordulo szikla a felvezeto szerpentint. Nehez megmaszni, mert nyugat felol harom napos gyaloglas satorral mindennel. Valamint ez egy nemzeti park, vagyis semmit nem hagyhatsz magad mogott. Ha elkap a Park Ranger es konkretan nincs nalad 2-3 napnyi szar nylon zacsiban, komoly buntetest kapsz! Keletrol rovidebb az ut, csak majdnem fuggoleges. Ott vagyunk tehat a keleti sziklafal labanal, napfelkelte utan kevessel, a turazokat segito kisbolt mar nyitva es ki-be jonnek hatizsakos emberek, egy utolso meleg reggelivel, napkremmel es egyebekkel feltankolni. Megkerdezem az egyik napbarnitott fiatalembert, akinek a hatizsakjara a szokasos cuccokon kivul meg egy snowboard is rogzitve van. Yoo, merre a tura? A csucsra. Wow, hany nap? Most van reggel het ora, ha sietek estere felerek, a csucs mogott picivel alszom bivakolva a hoban, holnapi napfelkeltet onnan nezem es masnap estere mar le is erek. Oszt a snowboard minek a fuggoleges sziklafalra? Oh ha jobban megnezed vannak ott hofoltok… Te ott lejossz? Aha :)

A hegyrol lejove bevasarlunk ket napi elelemmel, sok sok vizzel es elindulunk Death Valley fele. Elvileg ma este mar Vegasban leszunk, hova ennyi kaja? Ahogy irtam korabban, itt egy sima durrdefekt is lehet eletveszelyes, ha a sivatagban kell miatta ejszakaznod es csak ket nap mulva jonnek erted. Nincs terero tehat amig nem jon arra valaki, senki sem tud a bajodrol. Nem art a plusz kaja, elfer a kocsiban. Plane ha letersz a foutrol. Nekunk pedig pont ez volt a celunk.

Death Valley Eszak-Amerika legmelyebb pontja de csak ~100km-re van Mt. Whitney-tol. Itt mertek mar a 56 C fokot, ami csak egy fokkal marad el szaharai rekord 57 C-tol. Mindettol fuggetlenul gyonyoru, kulonleges, lebilincselo, felejthetetlen. Nem tudok betelni vele, hihetetlenul gazdag park, pedig elvileg sivatag az egesz. Igen, de kelet-nyugat oldalon haromezer meteres hegyek szigetelik el a kulvilagtol, ettol ejjel olyan fennyel vilagit a Tejut mint a Times Square-en athalado Broadway. Van kiszaradt sosto, vulkan krater, canyonok, setalo kovek, igazi nagy homokdunek, hofodte hegycsucsok, kihalt rezbanyak es szellemvarosok. A mi celunk persze a legmagasabb, a 3000m-es Telescope Peak volt, ami konnyu tura, mert 2800-ig fel lehet menni kocsival - de az legyen terepjaro, ne csak SUV. Most vagyok itt masodjara es magabiztosan terek le az aszfalt utrol, mint aki tudja mit csinal. Orak ota nem lattunk embert de csak megyunk tovabb az egyre meredekebb, szukebb es sziklasabb folduton. ASR kikapcs, 4WD es difizar bekapcs, a felezot a legvegere tartogatjuk. A lenyeg a laza talajon valo autozasban meredeken felfele, hogy tolni kell, mert ha megallsz a sima gumikkal nehez lesz elindulni. Mondtam, hogy sziklas is? Nem art figyelni, hogy ne kapj be egyet a feltengellyel. Imadom a Jeep Liberty-t, kello hasmagassag, V6 power, suhanunk mint a szelvesz. A turistaut ahol indul 2800m-en, az esotol vedett utikonyvbe illik beirnod magad, check-in es check-out idokkel, hogy a Ranger lassa, hogy ki az aki nem jott vissza a hegyrol. Harom napja mi vagyunk az elso turazok erre… visszalapozva magyar iden meg nem is volt. Nem nehez tura, egy seta az egesz es ha van eleg idod, akkor a 10km a csucsig meg 10km vissza egy nap alatt megcsinalhato lazan, csak indulj koran es legyen nalad kaja meg sok viz. Itt mar keves az oxigen, nem art higitani a vered. Nomeg sivatagban is vagyunk, cseppet szaraz a levego. Elmegyunk az elso homezoig kicsivel 3000m alatt, lenezunk a volgybe, ahol pont alattunk van Badwater, ami Death Valley abszolut legmelyebb pontja, -85m. A latvany sem rossz, de az a tudat, hogy alig harom ora mulva onnan fogunk ide visszanezni, priceless. Elmajszoljuk a hozott szendvicset, nem is olyan apro gyikok viszik el a morzsainkat es indulunk lefele.

Hatalmas homokdunek mellett autozva hagyjuk el a Sea-level tablat es megyunk lefele, mokas latvany bemenni tengerszint ala. Sietek, nyomom a gazt, naplemente elott meg oda akarok erni a legaljara. Belegondolva bamulatos, hogy egy harom tonnas autoval 120-nal meg gyorsulok hegyre fel a sivatagban. A verda delutan meg 3000m-en volt 18 fokban, most meg tengerszint alatt 46 fokban es egy nyikk nelkul repeszt fullklimaval. Megis hol teszteltek ezt? Jo esellyel pont itt.

Badwater, -85m tengerszint alatt, 46 C fok, meg fent van a nap, idoben erkeztunk. Mindossze ket auto all a parkoloban, egy Subaru meg a mienk, a masikban egy szemuveges srac mered a terkepe fole. Kiszallva megcsap a kimeletlenul perzselo szel, majd’ kifolyik a szemem es onkentelenul felkialtok, hogy B+ de meleg van! A srac a masik autobol felnez, majd igy szol: Sziasztok :) Kiderul o Attila Zurichbol, na en meg Daniel New York-bol, szevasz. Kiderul hobbifotos es azon gondolkodik, vajon milyen az ut ide, meg ide, milyenek lesznek a fenyek es az autoja megbirja-e. Mazlid van oregem, mert en is fotos volnek es jartam mindegyik felvetett helyen es mar mondtam is neki hova mikor milyen sorrendben menjen el. Na erre mekkora az esely, Death Valleyben, naplemente elott tiz perccel reszletes fotos utbaigazitast kapni, magyarul?

Mar sotet van, amikor elhagyjuk a parkot es a par ora vezetes nyilegyenes, teljesen kihalt sivatagi orszaguton Vegas fele ad ra idot, hogy lecsengjen bennunk az elmult het elmenyei, bar valojaban a mai napot is nehez felfogni. Hihetetlenul gyonyoru es sokszinu, kulonleges, kalandos es kegyetlen egyarant. Nem most voltunk itt utoljara, ebben biztos vagyok. Egesz veletlenul letezik egy Death Valley Ultra-Marathon… :)

Kepek es elozo reszek #1, #2, #3.

Yosemite az a volgy, ahova a legjobb svajci es francia es olasz sziklamaszok is elzarandokolnak egyszer egy eletben, sokan ittmaradnak egesz szezonra - majd egy masikra… Pedig Svajcban is van hegy. De nem egeszen ilyenek. A volgy 1400m korul nem is olyan magas, a kornyezo hegyek 2400 korul, nem ez a kulonleges. Attol vilagszam a hely, hogy az egesz volgy mintha egy froccsontott granitkad volna. A hegyoldalakon nincs fa, se fogas, csak ezer meter sima, fuggoleges granitfal, egyben. Valakinek volt fantaziaja, mert teleszorta meg vizesesekkel is, rogton a bejaratnal jobbra a Bridalveil Falls, az egyik kisebb 200m-es darab. A korornaekszer a Yosemite Falls a maga 720 meterevel, amit csak a szemkozti hegyrol lehet igazabol jol megnezni. A Niagara 60 m - teny, tobb viz zudul ott le, de ha jokor jossz, tavasz vegen, olvadaskor, akkor ez sem eppen vekony. Mi jokor jottunk :)

A Yosemite Falls duzzadt a sok olvado ho alazuhano vizetol, cserebe a Tioga Pass meg zarva volt, mert 4m ho fedte az utat. A tavasz itt egy hetig tart es junius elejen van, a tel aug vegen kezdodik, ezt nem art tudni :) Aki ide jon, annak ot jotanacs. 1) Active bear area, a tobbit az utikonyvbol olvasd el, de ne vedd felvallrol. Ne riasszon el, csak ne legy ostoba. 2) Tankolni a parkon kivul, odabent egyetlen benzinkut van es meregdraga, ez Death Valley-re is igaz. Valamint feltank ala ne engedd a mutatot. Ebben a ket parkban 100-200 km-re van a kovetkezo benzinkut. De mivan ha nincs nyitva? Nincs benzin? Legyen 300km-nyi tartalekod a tartalyban, kulonben nagyon butan nezel. Hamar itt tartunk, mi az eselye, hogy napi 8-10h vezetesnel a sivatagban befigyelsz valamit az uton es defektet kapsz, feltengelyt torsz? Meglepoen sok. A kovetkezo auto lehet egy nap mulva jon, a kov. trailer mondjuk ketto, ja, GSM terero nincs itt sehol. Ebbe akkor sem kell feltetlen belehalni, de sokat javit a varakozason, ha van eleg benzin futeni ejjel es ket napi kaja pia nalad. 3) A parkon beluli szallasok egy evre elore elkelnek, de van kocsid, a parkon kivuli elso par faluban kivalo motelek vannak, csak kicsit tobbet kell menni egy nap. 4) A parkon beluli utakon ha nem kapsz be egy buszt magad ele akkor is nehez 35 mph fole menni, en probaltam - ezt kalkulald be az itinerbe. 5) Ketezer meter folott mesz egesz nap, az argentin cikkemben leirt igyal-vizet-amit-birsz strategia itt is ajanlott migrenek ellen. Amikor mar hasogat, keso.

A Sonora Pass-on visszafele autozva gondoltam kell nekem egy kep, a hagot jelzo tabla, az ut menti 3 meteres ho es en. Nem volt jo otlet. Meg egy csomot kellett menni a hago utan mire vegre lett egy hely, ahol nem volt 3m hofal az ut szelen hanem egy sima homokos padka. Lehuzodok ket kerekkel es rogton besupped az auto a puha es hotol nedves homokba, de erre meg fel voltam keszulve. A kocsi segge meg mindig kilog, elorebb gurulok meg ket metert, ahol a homok padkat ho boritja. Fatalis tevedes. A ho alatt valojaban mar nincs padka! Az auto jobb ket kereket a ho nem tarja meg es a semmibe zuhan, az ut szelen felhasalunk alvazzal, a bal ket kerek megemelkedik, jobbra meredek hegyoldal lefele. Imola, azonnal massz a bal hatso ulesre!! En kinyitom a sofor ajtot es kilogok, hogy ne boruljon le a verda. Itt szusszanunk egyet, gondolkodjunk :) Hatha ki tudunk jonni, elvegre terepjaro. Kiallunk a bal elso es hatso ajto kuszobere nyitott ajtoknal, hogy legyen a kis padkan levo ket kereknek valami tapadasa, 4WD-lock es felezo bekapcs, ASR kikapcs, rukverc, gaz. Szeirntem kijott volna az auto de a probalkozastol meg jobban volgy fele doltunk es nem mertem folytatni. Imola, ideje integetni, valaki csak megall.

A mentes latvanyos volt, a megallo elso random pickup truck egy egesz iskolat is elhuzott volna konnyeden. Emberunk kiszall, azonnal kirak tiz neon-piros forgalmi bolyat es ezzel lezarja az egesz hagot mindket iranyba, miattunk. Mert tiz tonnaig jo vontatokotel meg bolyak ugy vannak az embernel. Ez egy nagyon mas vilag. Itt nem biznak senkiben, csak magukban es a jo szomszedokban. Minden kocsi kepes hoeket is vinni elol, mert maguk kotorjak le az utat havazas utan. Nem varnak a rendorre, van mindenkinel shotgun a kocsiban, majd utolag elmondjak a sheriffnek mi volt. Nem hogy a kozel-keleti helyzet nem ismerik, de hogy San Franciscoban mi van sem erdekel senkit. Itt el az a reteg, aki szo szerint veszi az amerikai alkotmany masodik fuggeleket: Az embereknek joga van fegyvert viselni, hogy barmikor meg tudjak vedeni magukat a szovetsegi kormany tulkapasaitol. Ez van beleirva, es ok ide soroljak az M4-es gyorstuzelesu gepkarabelyt is. Ennek ellenere szerintem a legbaratsagosabb emberek a foldon, minket mindenesetre mosolyogva huztak ki a szarbol.

Kepek es folytatas.

Az elozo cikk csak a turank elso reszet irta le, meg nincs vege. Egy Las Vegas-i pihenonap utan, amibe belecsempesztunk egy Cirque du Soleil show-t es egy rulettet is, ujra nyakunkba vesszuk a vegtelenul kihalt es egyenes sivatagi sztradakat. Csinos Ford Focusunkat egy komoly autora csereljuk es itt alljunk meg egy szora: USA-ban autokolcsonzonel kizarolag ket terepjarot lehet kolcsonozni, szogezzuk le, amiben nincs felezo es manualis difizar, az nem terepjaro. Ha nem tudod mik ezek, maradj az aszfalton es vedd nyugodtan a Hyundait. Ha kicsit bulizni akarsz off-road, akkor van a Jeep Wrangler es a Jeep Liberty. Nos a Wrangler tenyleg egy kemenytoku hardcore szikla- es homokbajnok, verhetetlen hasmagassaggal (clearance) de a vegasi kolcsonzok ugy gondoljak, hogy te majd a Strip-en fogsz korzozni vele, ezert tukorsima aszfaltgumival adjak, igy mar eltorpul az elonye a Libertyhez kepest. A Liberty viszont egy alom. Kello hasmagassag, rovid tengelytav (!), V6 power, aszfalton 190 km/h, megis csendes, hatso ulest lehajtva akar aludni is lehet benne. Mig a Wranglerrol a katonasag jut eszedbe ennek beltere tok kulturalt de ez ne tevesszen meg: van manual 4WD lock, low-gear, egyes es kettesbe is lockolhato az amugy sajnos automata valto es meg az ASR is kikapcsolhato. Igy mar komoly dolgokra kepes terepen, most offroadoltam vele a harmadik eve. Amire vigyazni kell, hogy mivel sima a gumid, ezert laza talajon legyen lenduleted es mivel magas, ezert oldalra borulekony. Miert fontos mindez? Ki fog derulni :)

Csinaltunk itt is kepeket: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Yosemite

Az utunk celja Yosemite National Park, de azert ennel egy sokkal kacifantosabb utitervet raktam ossze: Vegas - Mono Lake - Yosemite - Mount Whitney - Death Valley es vissza, negy nap alatt (itiner).

Elso napi celunk a festoien szep Mono Lake, de oda eljutni is mar egy csoda. Las Vegast nyugat fele elhagyva azonnal a sivatagban talalod magad. Nincs semmi. Jobbra az Area 51, ahova az ufokat viszik, valojaban egy Air Force teszt terulet, ahova sajnos nem lehet bemenni. Ez tenyleg egy szigoruan orzott katonai letesitmeny. Az uttol balra Death Valley es igy mesz orakon at, nyilegyenesen, a semmi kozepen. Nehez leirni, hogy miert nem unalmas megsem, egyszeruen annyira kulonleges a taj, hogy csak bamulsz. A sebesseghatar 75 mph, az legtobb ember siman megy 85-88 korul, az olyan 140 km/h, de egy ido utan mar nem osztottpalyas az ut, jonnek szembe sima szaggatottvonal menten. Egy Harley Davidson-os hosszuhaju motoros bandat alltam neki megelozni 150-nel de ra kellett jojjek, hogy azert ilyen sebessegnel mar nem olyan furge az amugy teljesen kocka alaku verdank. Szerencsere pont jott egy 10 merfoldes nyilegyenes szakasz, azon mar be lehet vallalni egy ilyen manovert. Ilyen a taj utkozben (jobbra), ahol a terkep szerint nincs is semmi latnivalo, kiszallsz es csak nezel, hogy ilyen nincs is.

Mono Lake akkora mint a Balaton harmada, vagyis nem olyan kicsi, de 2000m magasan van. De nem ez a lenyeg, hanem hogy sos. Nem csak sos, hanem mindenfele furcsa cucc van benne, foszfor, arzen, ke’nes is. A kornyezo hegyekrol lezudul a viz a volgybe es innen nincs tovabb, nincs lefolyasa a tonak, ezert csak gyulik benne a sok asvany, de ennek ellenere teljesen tiszta turkizkek. Tele van olyan bakteriummal, rovarral, madarral, amik csak itt talalhatok es teljesen hozzaszoktak a foldidok elotti viszonyokhoz. Inni nem tanacsos belole… Hirneve azonban a me’szko"-tufa formaciok es a kulonleges naplementeinek koszonheto. Igyekeztem visszaadni a lelegzetelallito latvanyt, de nem art a profik kepeit is megnezni. Foszezonban is csak par hobbifotos es persze holland turista, nemet motoros volt itt, pedig naplementekor mentunk a tohoz. Kis foldut visz le a vizhez, de itt meg nem kell a 4WD, mezei autoval is bevallalhato. Lee Vining a legkozelebbi falucska, kivalo csaladias motelekkel es ettermekkel. Ez videk a leheto legjobb ertelemben. Mobil terero csak lukasan letezik, de siman 10 percet is beszelgetsz a pincerrel a rendelesedrol, mit pincerrel, a tulajdonos lanyaval vagy felesegevel. Kikerdez hova mesz, honnan jossz, csak amulunk.

Mono Lake-tol Yosemite-be az ut a hires 120-as uton, mas neven a Tioga Pass-on vezet. Normal evben majus vegen nyitjak meg a forgalom szamara, mert csak akkor csokken 4m ala az uton levo hotakaro es azt mar el lehet kotorni (nem kis gepekkel). Erdemes megemliteni, hogy a Tioga Pass 3000m-en visz at. Nos iden nem normal ev van es junius kozepen meg mindig le van zarva a hago, erdemes felhivni a Park Rangereket aktualis infoert. Jolvan, megyunk a kovetkezon, de az bo 200km kerulo, nem surun vannak itt hagok, delre 400km-en at nincs egy se. Ez itt kerem a Sierra Nevada, a Rocky Mountains legmagasabb csucsai, tobb tucatnyi negyezres van itt egy halomban. Nem panaszkodtunk, a Sonora Pass is par meter hijjan 3000m, volt ho az ut menten boven es bamulatosan szep volgyeken vitt az vorosfenyokkel szegelyezett ut. Kifejezetten tetszett, hogy nem szorakoztak a sebessegkorlat tablakkal, a park elejen kitettek az 55mph tablat es onnantol nem volt egy sem. Az ut 26%-osan emelkedik es annyira kacskaringos, hogy meg szaraz idoben sem mentem 35-nel tobbel sehol, de nem szivattak korlatokkal, az 55 itt azt jelenti annyival mesz amennyivel jonak latod. Szeretjuk.

Ki kell terjek egy szora az amerikai nemzeti parkokra ugy altalaban. Ken Burns hires dokumentumfilm-keszitohoz csatlakoznek, aki America’s Best Idea cimmel tisztelgett a parkok alkotoi elott. Az USA parkjai egyszeruen tokeletesek es most nem a termeszeti csodakra gondolok. Az utak, tablak, az informacios anyagok, az ingyenterkepek, a Park Ranger szolgalat es a telefonos hotline-juk, a szemetesek, WC-k, amikben mindenhol van wc-papir es szappan. A Death Valley pottyantos WC-ben is! Nevetsegesen olcso a belepo es a szolgaltatas mindent ver, amit barhol lattam a vilagon. Ez a pazarlasrol es kornyezetszennyezesrol ismert orszag hozta letre a vilag elso nemzeti parkjat 1872-ben (Yellowstone). Ma 58 nemzeti park tobb mint ket Magyarorszagnyi teruletet orzik vedik a rangerek. Ez valoban America’s Best Idea. Folyt kov.

Ugy hozta a sors, hogy idei nyari szabadsagomat ismet a nevadai sivatagokban autokazva toltottem, immaron harmadszorra, lehet, hogy bejon a kornyek. Egyhetes roadtripnek vagtunk neki Imolaval, gondoltam megmutatom neki a Vadnyugat legszebb reszeit ugy, hogy kozben nekem is legyen benne valami uj. Lassuk mire jutottunk.

Minden tura Vegasban indul es vegzodik, egyszeruen a legjobb nemzeti parkok kellos kozepen van. Ja, a varos az nem izgat, pedig azert van hangulata. Ha rogton Europabol jossz akkor vakito a sok feny, larma, pazarlas, de ha mar New York a normalis neked, akkor fel tudsz figyelni az aprosagokra. Multkor is irtam, most is megerositem, ez a varos hihetetlenul profi. Amerikaban eleg jol odafigyelnek arra, hogy sehol se kelljen sokat varnod, megfizetheto aron jo szolgaltatast kapj a hetkoznapokban, de a hatekonysag es kedvesseg Vegasban eri el a csucsat nalam. Cirque du Soleil show tovabbra is kotelezo, ha draga is, ne sajnald, be fogsz… szarni. Valamint egy uzenet magamnak: USA-n belul JetBlue-val repulni egy elmeny. Ma mar a nagy tarsasagok is atalakitottak belfoldi jarataikat fapadosra, nehogy azt hidd, hogy egy AA vagy Delta NY-Vegas jarat kulturalt volna, semmi kaja, egy pohar viz, pedig 6 oras utrol beszelunk. A JetBlue-n sokkal nagyobb sortavolsag mellett megfizetheto es bo valaszteku szendvicsek, a kolat pedig otthagyja a csaj, marmint nem csak kitolti, hanem otthagyja, az egesz 0.33-as dobozt nalad. Elkepeszto, mi szamit ma mar luxusnak. A dzsekimet, amit az ules alatt hagytam leszallaskor, masnap gond nelkul atvettem a repteren. Tipikus: a jatekautomatak a repteren, ahogy kijossz a csobol, ahogy varsz a csomagodra, mar jatszhatsz is. Welcome to Vegas, baby.

Oh, csinaltunk kepeket is :) http://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Deserts ezert a latvanyrol nem is irok sokat, a kepek remelem magukert beszelnek.

Mostanra megtalaltam a tokeletes utitervet a kornyekre, mar ha a termeszet erdekel es nem a kaszinok. Vegasbol indulva ket nap alatt bejarhatod mindezt:
   Elso nap reggel ne hagyd ki a Hilton vagy masik neves hotel all-you-can eat reggelijet, $10 korul van, amiert kapsz rengeteg gyumolcsot, joghurtot, de ehetsz steaket is 28 tojassal, homarral, csokiontettel, amit akarsz. Szornyulkodj el a tenyleg hatalmas feher amerikai vendegektol, es menekulj el a varosbol meg del elott. Delre Zion NP-ban vagy, oriasi volgyek, voros sziklak, varazslatos es ijeszto szerpentin visz fel a 2000m-es Colorado Plateau-ra, amin innentol vegig menni fogsz. Delutanra Bryce Canyon, ha jol csinaltad naplemente elott meg belefer egy kisebb tura a volgyben. Naplemente utan huzol Page, AZ fele, ott fogsz aludni valami olcso motelben. De ha erre jarsz igerd meg, hogy Bryce kijaratatol ot percre levo Bryce Canyon Pines etteremben eszel egy steak-et es egy pie-t. En novemberben voltam Argentinaban es joggal buszkek a steakjukre, nem gurigaznak szarral, de amit itt adtak a Bryce-nal, attol majdnem sirtam.
   Masodik nap Page-bol indulva reggeli seta a Horseshoe Bend-nel, ami valamiert meg mindig nem egy nepszeru turistalatvanyossag, pedig barki latja a kepeimet rola, azonnal kerdezi EZ hol van?? Lehet mert mindossze egy tenyernyi tabla jelzi az autopalyan, hogy Hopp, itt van? Nem baj, maradjon is eldugott, uveg viz azert legyen nalad a seta kozben, sivatag, nem viccel. Delutanra Grand Canyon-ban vagy, megvan, hova lettek a turistak, mind itt tolonganak. Olyan, mint a Niagara, meg kell nezni, de nehez elvezni a sok embertol. Ha nem nyaron jossz, allitolag jobb.Telen ho is van, a Grand Canyonban, hinned? Itt menj turazni egyet, csak igy tudod magad mogott hagyni a flip-flop papucsos tomeget, akik anyaznak, miert nincs itt Subway es miert nem lehet toloszekkel is lemenni a canyon aljaig. Kovesd a Bright Angel Trail-t, ameddig jolesik, eleg egy tornacipo, naptej es ezt az egyet ne vicceld el: 1 liter viz per ora, amit turazol. Estere Vegasban is lehetsz.

Mielott tovabbmesz tolts el legalabb egy delelottot egy jo hotel pooljanal. A Hiltonban egy ejszaka $46 volt, nem vicc. Ket nap kocsikazas es negyven fokos homokban valo turazas utan meg egy marcona ferfileleknek is jol esik kis ejtozes a medenceben lubickolva, neha kinyulva a Mojitoert. Ez itt nem luxus, kar kihagyni - a baratnod bolog lesz, ez pedig neked is jo.

PS: Imola annyit uzen, hogy a Grand Canyonban legyen nalad mokuseledel :) folyt kov.

Ezen a hetvegen egy szamomra sokat jelento sikert konyvelhettem el, pedig semmi sem ugy alakult, ahogy szamitottam.

A New York-i futoklub minden nyaron szervez egy versenyt, ami a marathon utani leghosszabb tav, egy 20 merfoldes (32 km) treningfutas. Minden ugyanolyan, mint egy rendes versenyen, de nincs igazi gyoztes, nincs eredmenyhirdetes, chip-et sem adnak a cipodre, magad mered az idodet. Hiszen ez nem is egy hivatalos tav, ez a rendezveny csak segiti a New York City Marathon-ra keszuloket a treningben. Vannak frissitopontok, onkentesek, mentok a palya szelen es a legfontosabb: iramfutok. Tizenot hettel vagyunk a nagy nap elott, ilyenkor mar tudnod kell milyen tempoval fogod megprobalni a marathont es erre edzel tudatosan. Itt pedig az iramfutokkal kiprobalhatod 32 km-en, hogyan fekszik a kiszemelt tempo neked. Az iramfutok nagyon komoly, tapasztalt amatorok, onkentesek. Aki elvallalja az 5:00-as tempot, az valojaban 4:20-al is siman tudna futni, de az 5:00-at ugy tartja, mint egy svajci ora. Es kozben meg egy lufit is visz, amire a sebessege van irva. Szep szombati napnak igerkezett, de a termeszet maskepp gondolta.

Egesz heten hosegriado volt, 36C feletti homerseklet mellett 80% feletti paratartalom. Ezt Magyarorszagrol nehez elkepzelni, aki nem volt meg a tropusokon, fogalma sincs mi ez. Ekkora paranal gyakorlatilag 24C is kellemetlen, kicsapodik a viz a ruhadon, borodon es alig kapsz levegot. A futoklub tobb mailt is irt minden resztvevonek a heten, gondoljak at megegyszer a szombati indulast, nem kell eroltetni, aki nincs hozzaszokva a meleghez, veszelyes es van meg ido novemberig boven. Megduplaztak a frissitopontokat, a mentoket, sos perec, banan, zselek es vizes szivacsokat (zsenialis cucc!) tettek ki. De nem fujtak le.

Szombaton reggel 6:45-kor mar izgatottan varom a rajtot a Central Parkban es mar most 32C/80% felett vagyunk. Szornyu szauna van. A rendezok ugy dontottek, hogy 10 orakor mindenkeppen lefujjak es hazakuldenek mindenkit, utana mar veszelyesen meleg es magas UV sugarzas lesz. Harom ora alatt ilyen idoben nem fogom tudni lefutni a 32 km-t, normal napon siman. Legyen akkor a cel egy kellemesen kocogo felmarathon, 21 km. Het ora, en a masodik leggyorsabb iramfuto csapathoz csatlakozom, korbenezek, csupa tapasztalt arc, aszketa testek, profi rucik es elszant arcok, itt most tenyleg nem latok kocafutokat, helyes. Rajt!

Harom km-en at mondogattam, hogy Ahh nem durva tempo ez, mindjart beall a ritmusom, az ~15 perc. De eselytelen volt, a szivem es tudom szanaszet, szur az oldalam, es mar most annyira erolkodom, hogy gorcsol a nyakam es a hatam is. Ennel sokkal lassabban kell futni ha nem akarok sokkot kapni, kialltam es bevartam a kettovel mogottem levo iramfuto csoportot, ahol Juli is futott. Onnantol egyutt mentunk egy orat, de foleg csak o beszelt, en meg lihegtem. Normal esetben egy perccel vagyok gyorsabb nala, de ma o lassitott le enhozzam. A kulonbseg nem fittseg volt, hanem hogy o mar futott az elmult ket hetben tobbszor is 36C felett, en meg nem.

Egy ora futas utan belattam, hogy en erre az idore nem vagyok felkeszulve. Be tudnam vonszolni magam 21k-ig, de semmi haszna nem lenne. Ez a 10k jo lesz arra, hogy megmutattam testemnek, mi var ra meg ezen a nyaron, de nem egy nap alatt fogsz a kanikulahoz hozzaszokni, inkabb elmegyek holnap is egy tizesre. Kialltam, egy liter Gatorade, sosperec, nyujtas es hazasetaltam. Boldogan.

Meg soha egyetlen versenyen nem alltam ki, amin indultam, igy vagy ugy de befejeztem. Nehez egy ilyen vonalat megtorni, versenyszellem, buszkeseg, onbecsules. De erdekes modon az elegedettseg tolt el. Egy nagy adaggal felnottebb lettem ma.

A tegnapi vasarlasaimon felbuzdulva vagtam neki vasarnap reggel, Harlem 125th St-nel elkapom az itteni HEV-et, amin persze nincs semmifele bringatarolasra valo alkalmatossag, pedig vannak bringasok a vonaton. De szerintem ezek hozzam hasonlo europai bevandorlok, akik meg nem tudtak regi beidegzodeseiket levetkozni. Az itteni termeszetimado ugyanis beul a kocsijaba, kiviszi a bringat 1-2 ora tavolsagba a varostol es ott teker nyugodtan az erdoben, mit nem lehet ezen erteni? A vonat munkaba jarasra valo. Szoval mindenki atesik a cangamon a vonaton, de… mindenki mosolyog kozben es szepen kikerul. Jon a kaller es osszerezzenek, biztos le fog cseszni. Ez is ilyen regi reflex. Nos, mosolygott.

White Plains-ben leszallva osszeapplikalom az autos GPS-emet a vacsi uj kormanyra szerelheto tartoba. Ket sarkon belul ketszer is szanaszet hullik, letorik a jobb felso sarka. Lehet, hogy egy $150-os GPS-hez nem $2-os tartot kellett volna venni. Terkepem nincs, marad tehat a regi jo modszer: megnezzuk az utat a "e-terkepen", memorizaljuk es 10-20 percet fejbol megyunk. Hmm, regen igy tajekozodtunk? Durva, faraszto, de egy kis ido utan raerzel, a cserkesz vere nem valik vizze. Elso megallo a "Valhalla" nevu helyseg, ami nem is falu, de megis nevesitett telepules. Annyi idiota varosnev van itt (Waterloo, rogton mellette Troy…), hogy szemem se rebben, de mivel bringaval konnyu megallni, ezert egy emlektablarol kiderul a vicces tortenet. A XIX. sz.-ban epitettek New York-nak egy viztarozot, egy 100m-es duzzasztogattal elzarva a Bronx folyot, emiatt viz ala kerult az addigi postahivatal, kellett helyette egy uj a viztarozo szelere, ahol nincs is falu, de ha postahivatal lesz, annak nevet adunk. A hely "postmaster" felesege nagy Wagner opera rajongo volt, azt mondta legyen Valhalla.

Sleepy Hollow-nal dobok egy jobbost (a hires horror film Johnny Deppel megvan?) es felhajtok a bringas-autopalyara. Nem viccelek, rendes felhajtoja van, emelt palyan visz mint egy Duna-gat, sajat hidjai vannak es alig van benne kanyar vagy emelkedo. Hogy lehet ez egy kornyeken, ahol bringasutak gyakorlatilag nem leteznek? A New York Central Railroad-nak a Putnam Division line-ja 1880-tol szaz even at vitt utasokat es rakomanyt NY es a 100km-re levo Brewster kozott. Ezt a regi keskenyvasutat par eve elkezdtek atalakitani bringasutta. Felszedtek a sineket es aszfaltot raktak le. El voltam ajulva, ennel tokeletesebb bringasut nem is letezik. 60 km-en keresztul teljesen automentes, a hazak mogott megy egy a faluk mellett, szaz eves vasuti hidakon at tavakon, folyokon, mocsarakon, erdokon - meg regi megallo epuletek is vannak. Lattam kacsat, ludat, mokust, chipmunkot, rokat es nyulat atszaladni elottem. Csak suhantam es suhantam.

Gondoltam oregurasan megyek ket orat az egyik iranyba, kettot vissza, de max 50km utan visszafordulok. Egy eve nem bringaztam, tan nem kene 100-nal tobbet nyomni elsore. Nincs km oram, legalabb nem fog stresszelni, egyszeruen annyit es ugy megyek, ahogy jolesik. Aha… egy versenybringas oregurnak koszonhetoen kb. 40-es atlaggal mentunk orakon at, mar reg tulmentem a kituzott celon amikor fordultam - hiaba a versenyzo verem. Rajottem, hogy eleheztem mint atom, a kulacsom ures es visszafele emelkedik es szembefuj a szel. Szal ezert ment akkor ilyen jol es nem a kivalo kondim miatt.  Keserves volt leesett cukorral visszafele vanszorogni, de elojottek a regi bringas osztonok. Kajaval barki tud messzire menni, a kihivas zero kaloriaval tekerni, csak lassan, focus, you can do it. Hiaba, a marathonfuto verem.

Egy kis to melletti apro strand a megmentom, fennakadt szemekkel vonszolom be magam a bufehez, mikozben a gyerekek visongva ugralnak a medencebe mellettem. A bejaratnal a kasszas neni nem kert strandbelepot, csak mosolyogva intett. Valami van a fogam kozott, vagy miert mosolyog ma mindenki? Sos perec + Gatorade = mennyorszag. Mikozben falom szep lassan, a strand keritesenek dolok elalelva de valaki nyoszorog mogottem. A totol odajott egy vadlud, de meg fiatal, tiszta bolyhos a nyaka a tollvaltastol es nyoszorogve kunyeral a keritesen keresztul. Oh te kis buta, legyintek. Par perc mulva egy olyan hatarozott GAAAA!! rofog a fulembe, hogy osszerezzenek. Ez bizony az anya-lud es merges, hogy nem adok se neki se a kicsijenek sos perecet! Oke oke, itt egy falat, peace. Ekkor mar hat ora tekeres van mogottem es a meleg pereccel a hasamban egyszercsak elnyom az alom, az uvolto gyerekek kellos kozepen, de olyan finom zold gyep volt… puff, es alszik.

Amikor ebredek mar sotetedik es meg ket ora tekeresre vagyok a vasuttol, hmm, nem kell hoskodni, kinek bizonyitsak, ideje egy Exit strategy-nek. Elokap okostelefon, GoogleMaps, hol a repaban vagyunk, van-e kozelebb vasut. Van hat, alig 40p tekeres, 1o mulva jon a kov. vonat, remek, utvonal memorizal, menjunk. Ujult erovel suhanok a regi sinek helyen ezerrel, amikor irdatlan fajdalom hasit a jobb karomba. Odanezek es egy fel darazs log ki belolem, a fullankja melyen a boromben, felso fele leszakadt. Uvoltok mint allat, fek, kiszedem a hullajat es szivom a merget a szammal. Aaaaahhhhhh de rohadtul faj, mas bringasok megallnak, mondom tulelem, csak aaaaaHHHHHaaaa!! Zsibbad a karom, hideg futkos a hatamon pedig 34 fok van, felszallok a nyeregbe ismet es erzem belulrol, hogy Rambo fejem lett. Sotetedik, nem erdekel, most mar lenyomom. Aron Ralston napszemuvege van rajtam es a jobb karom rohad le eppen, ahogy neki is. Roviditeni akartam, de a survival verem nem engedi, nem ma, nem ebben a szemuvegben. Lassan de biztosan, tok sotetben beerek a vasuthoz, 120 km-t tekertem.

Epilogus: Harlem 125th St-tol tekerek lassan haza, mar csak husz utcara a forro zuhanytol, kerulgetem a vadli mely csatornafedoket es az elottem atsuhano sotet arnyakat, amikor puff. Igen, defekt :) Emelt fovel tolom hat a bringat az utolso ket km-en este tizkor, Harlemben…

Csak annyit mondanek, hogy franko az uj hardcore Aron Ralston napszemuvegem, de ha mostantol minden turam ilyen durva lesz, eleg hamar be fogom adni kulcsot.

Ugy dontottem holnap nyomok egy bringaturat, mint a regi szep idokben Karcsiekkal. Megmutatom jo oreg drotszamaramnak az Upstate New York-i dombokat. Mint egy tini lany aki balba keszul, kezdem is kirakni a ruhaimat az agyra, mit fogok felvenni, a piros vagy a fekete felsom, milyen kulacsot… tejoeg, nincs kulacsom! Hatalmas mosoly ul ki arcomra: akkor van okunk ellatogatni a Paragonba, New York legjobb sportboltja. Egy ilyen outdoor fickonak ez a mennyorszag, mint a csajoknak a cipobolt.

Jo oran keresztul nezelodom a satrak es egyeb kivalo hegymaszo cuccok kozott, jaigen, a kulacs… Jolvan, nem vettem meg minden szart, de egy az ules ala szerelheto kistaska, mini-szerszamkeszlet, potbelso nelkul azert megsem mehetek haza. A kassza elott meglatom a jelentos sport-szemuveg valasztekukat en pedig -most komolyan- mar reg akarok venni egy bringas-sielos-sportos napszemuveget, nosza, most epp nem sietek. Enyhen autista fejemmel fel oran keresztul csak nezem oket a vitrinen keresztul, koncentraltan magam ele meredve, jobb kezemmel a kulacsot ballal a potbelsot szorongatva, amikor odalep hozzam egy rasztahaju deszkas gyerek.

- Minden oke, haver?
- Vegulis segithetsz. Ez a Rudy Project es a Native szemuvegek kozt mi a kulonbseg?
(kapok egy tiz perces profi technikai prezentaciot)
- Appam, te rendesen kepben vagy!
- Mult heten jart itt mindket gyarto sales-ese es kaptunk egy eloadast, oszt meg friss az anyag :)
- Jolvan, e ketto tetszik, ugyanugy neznek ki, egyik megis $20-al dragabb. Miert azt vegyem?
- Ne vedd. Mindketto tok jo.
- De megis, nem banom a huszast csak tudjam, hogy mi extrat kapok erte.
- Elmondhatnam, hogy milyen franko bigyo-oxid bevonat van rajta, de nem ezert fogod a dragabbat venni.
- Hanem…?
- Nezz magadra: atleta vagy. Nezz a cuccaidra (kulacsomra meg a kistaskamra tekint): nem a gagyit veszed. Latszik, hogy sokat kovetelsz a testedtol es a szerkodtol egyarant. Ha lehet, a nehezebbik utat valasztod. Ezert kell a ketto kozul a jobbik neked.
- … :)
- Amugy meg Aron Ralston is ezt hordja.
- Az ki?
- A csavo a "127 ora"-bol? Akinek a karja turazas kozben beragadt egy szikla ala, ot nap utan levagta egy bicskaval es megmenekult? A karjat otthagyta, de a szemuveget magaval hozta.
- Jolvan baszki, csomagoljad! :)

Sajat es barataim tapasztalatai reven sok orszag bevandorlasi szabalyait ismerem de sehol sem olyan komplikalt es nehezkes a helyzet, mint az USA-ban. A minap a New York Times-ban jelent meg egy erdekes cikk, amiben egy Pulitzer dijas ujsagiro fedte fel, hogy valojaban lassan 20 eve papirok nelkul el Amerikaban. A cikk reven szeretnem osszefoglalni, hogyan latom ideatrol a helyzetet.

Mindig megosztja az amerikaiakat, amikor elhangzik az "Illegal Immigrants" kifejezes, ami barkit takar, aki rendes vizum nelkul tartosan van itt. Sokan nem tudjak, hogy kb. 11 milliora saccoljak a szamukat egy 300 millios orszagban, az rengeteg ember. Altalanos felfogas szerint ezek mind mexikoiak, akik atlogtak a hataron, kertesz munkabol elnek es hazautaljak a penzt, de ez nagy tevedes. Sokan mar diplomasan jottek, masokat gyerekkent kuldott ide az anyjuk es itt szereztek diplomat. Nem kevesen intelligens munkat is vegeznek, mint pl. a fenti cikk szerzoje, a Pulitzer dijas ujsagiro, aki Hillary Clintonnal is keszitett interjut.

Hogy miert jonnek az jo kerdes, persze mindenki masert. De nem csak a harmadik vilagbol jonnek, hanem europai orszagokbol is, valami megtetszik nekik es maradnak a turistavizum lejarta utan. Nos itt az egyik bokkeno. Tul konnyu maradni nem legalisan. Hihetetlen, hogy hamis jogsival es adokartyaval barmit el tudsz intezni. Vehetsz kocsit, lehet allasod, jarsz iskolaba, van iPhone-od es internetelofizetesed. Olcson utazhatsz egy hatalmas es gyonyoru orszagon belul, Hawaii-tol Vermontig mindenfele vakaciot meg tudsz oldani. Ha nem lenne a felsz, hogy barmikor elveszhet mindez egyetlen pillanat alatt valamint nyilvanvaloan nem hagyhatod el az orszagot (mert visszajonni mar nem tudnal), egesz boldog eleted lehet. Nem tudom elhinni, hogy ez nem szandekos a hatosagok reszerol, a szamitogepek koraban tobbszaz ponton le lehetne buktatni a nepeket, de itt igazoltat a rendor es nem keri el a vizumodat, kifizeted a gyorshajtast es ennyi.

Masreszt legalisan vizumhoz jutni nagyon nehez 2001 ota, a rendszerben tul sok az ismerettseg es a szerencse szerepe. Minden mas fejlett orszagban olyan konkret szabalyok vannak munkavizumra, hogy tudod ha megvan neked a 15 papir amit kernek, akkor bemesz, elintezed es vizummal jossz ki, kiszamithato - itt nem. Evente csak 1x adnak ki uj vizumokat, oktoberben, ez viszont teljesen osszeferhetetlen az amerikai munkaadok mentalitasaval, miszerint ha felvettelek, akkor ma felmondasz es holnap kezdesz nalam, itt ugye nincs felmondasi hatarido a torvenyben.

Milyen a kozvelemeny veluk szemben? Meglepo. A legalis bevandorlok tobbsege eliteli oket, mondvan ha en kepes voltam kivarni, megdolgozni a vizumert, akkor te ne legyel itt papirok nelkul, tessek kiutasitani a csalokat. Az amerikaiak viszont teljesen elnezoek, mondvan az egesz orszag illegaliskent jott valamikor, ha van allasa, akkor dolgozzon kemenyen es elobb-utobb legalizalja magat. Az ilyen bevandorlokbol lesznek a legelhivatottabb amerikaiak, hajra. Ebbol szerintem alig igaz valami, a 100 eve Ellis Island-en keresztul jottek is kovettek szabalyokat, volt papirjuk. A fenti NYT cikk mutatja, hogy szinte lehetetlen legalizalnod magad, ha egyszer itt maradtal egedely nelkul. Valamint az illegalisok tobbsege megis alacsony kategoriaju munkat vegez es nincs kilatasa jobbra, igy nem fog integralodni a feher amerikai kozeposztalyba, lehet angolul sem tanul meg, ha egesz nap csak a spanyol/afrikai/indonez szubkulturajaban mozog.

A hatosagok szinten tobbfelen allnak a helyzethez: a rendorseg, az adohatosag es a jogsikat kiado kozlekedesi hivatal nyilvanvaloan felreneznek, mert gyerekjatek lenne megoldani az illegalisok kiszureset, ha akarnak. A deli allamok kormanyzoi kovetelik a szorosabb kontrollt, ott nagyon sok a mexikoi. De amikor pl. Arizona hoz egy torvenyt, hogy marpedig a rendor igazoltataskor kerhesse el a vizumodat is, akkor
   a) az orszag kozvelemnye felhaborodik, hogy ez milyen rasszista dolog lenne szegeny mexikoiakkal (mivan?) es meg alkotmanyellenes is, mert akkor mindenkinek szemelyit kellene hordania maganal, mindig? Amit a rendor csak ugy elkerhet? Ez elfogadhatatlan! (mivan? #2)
   b) a Legfelsobb Birosag revidialja mondvan a bevandorlasi kerdesek szovetsegi tema, amit a tagallamok nem biralhatnak felul.

Washington viszont nem tul segitokesz. Az elmult husz evben minden elnok, republikanus es demokrata egyarant azzal kampanyolt, hogy hozzanyul a bevandorlasi torvenyekhez, de egyik sem tette. Ifj. Bush a 2001-es tamadasok utan 1/10-ere csokkentette a vizum kvotakat. Obama pedig 4 ev alatt 800.000 illegalist deportalt, de ez nem megoldasa a helyzetnek. A megoldando problemak: + a 11 millio mar itt levo illegalis milyen rendszer alapjan lesz legalizalva vagy hazakuldve + szigorubb kontrollok, hogy mostantol nehezebb legyen ittmaradni + vizumreform, hogy akikre szuksege van Amerikanak, azok konnyebben johessenek legalisan. Utoljara 1986-ban Reagan elnok  tett egy nagy lepest, szigoritott az ellenorzeseken (pl. buntetesek cegeknek, akik piprok nelkul alkalmaznak embereket) es amnesztiat adott kb. 3 millio illegalisnak. A jelenlegi probalkozas a DREAM Act egy torvenyjavaslat, ami megbukott a parlamentben 2001-ben es iden egy evtizeddel kesobb ujra beterjesztettek. Lenyege: aki kiskorukent jott be illegalisan de idokozben itt szerzett diplomat, maradhasson. Van eselye atmenni, de ez csak kb 1-2 milliot oldana meg a 11 millio illegalisbol. Megszavazni viszont csak akkor fogjak, ha emellett szigoritanak az ellenorzeseken, amibol sok deportalas lesz, ertsd milliok.

Vegul par szemelyes megjegyzes, ha esetleg ilyenen gondolkoznal vagy ismersz valakit. Ne tedd. Sok papir nelkuli ismerosom van, jopar magyar is. Legtobbjuk ugy jellemezne a projektet, hogy Akkor jo otletnek tunt, de nem hittem, hogy ilyen nehez lesz. Az aldozatokat fel sem fogod az elejen, mert lehet hogy jobban elsz mint otthon, nagyobb LCD TV-t es kocsit engedhetsz meg magadnak, nem zavar hogy keszpenzben egy vagyont fizetsz az orvosnak egy fogtomesert mert nincs biztositasod. De nem hagyhatod el az orszagot, nem latod a szuleid evekig, megszunik a kapcsolat az otthonoddal. Legkesobb, amikor korhazba kerul egy szeretted szembesulsz a kegyetlen valosaggal: ha meg akarod latogatni, itt kell hagynod mindent, amit felepitettel az elmult 6-8 evben. Titokban kell tartanod, hazudnod kell minden nap, nehez igy egy karriert felepiteni. Barki bekophet es ha lebuksz egy gyanutlan jogsi-hosszabbitasnal, az irodabol a zarkaba es onnan a repterre visznek, abban a ruhaban, ami akkor rajtad volt. Az egesz eleted, cuccaid, penzed itt maradt es te min. 10 evig ki vagy tiltva. Nem ez az American Dream.  Lehet hazasodni, erdekes modon ott nem kerdeznek semmit, az egyetlen mukodo kiskapu. Ha szerelembol, akkor fonyeremeny, ha uzletbol, akkor tobbnyire nem olyan zokkenomentes, ahogy az elejen gondoltad. Minden esetben beszelj egy Immigration Lawyer-rel mielott barmit dontesz, oradija $100-150, van magyarul beszelo is, vele oszinten megtargyalhatod az osszes fekete-feher es szurke megoldas kovetkezmenyeit.

A Jeep manualja is azt irja: az osszkerekhajtast nem akkor kell bekapcsolni, amikor mar elakadtal.

Folytataskeppen a korabbi cikkemhez Jury Duty cimmel, hihetetlen, de beideztek engem is eskudtnek. Tegnap kaptam postat, hogy legyek szives nyilatkozni, hogy teljesitem-e az eskudtek felteteleit, miszerint epelmeju vagyok, ertek angolul es amerikai allampolgar vagyok. Szerencsere vagy az ingyenes valaszboritekkal vagy online is valaszolhattam, nosza, nyomjuk, www.nycourts.gov. Csokolom, en sajnos csak egy luzer bevandorlo volnek, kerem engem bekenhagyni. Megfelelo mezokbe utlevelszam, vizumszam, Submit.

Ma jott a valasz, emailben -azert modernek, elismerem, hatosaggal emailben kommunikalni? ez mar dofi- hogy Haha ocsi, azt mindenki mondhatja, hogy nem amerikai allampolgar. Tessek szepen bescannelni az utleveled es elkuldeni nekunk. A szomoru valosag tehat az, hogy a nevem, cimem es utlevelszamom alapjan a helyi birosag marhara nem tudja kideriteni magatol a bevandorlasi statuszomat. Egy fenymasolat alapjan fogja eldonteni hisz-e nekem. A pozitiv valosag az, hogy elfogadjak PDF-ben es nem kell sorbanalljak valami ablaknal mindezert. Egyelore legalabbis.

Par hettel ezelott voltunk sajnos csak egy rovid hetvegere Chicagoban, ami ket dolog miatt volt izgalmas.

Maga a varos engem lenyugozott, pedig pocsek ido volt, esett vagy logott az eso laba vegig. Azert nyugozott le, mert a 2.6 millios varosban nagyjabol minden megvan, ami kell valakinek, aki nagyvarosban erzi jol magat. A meret altal adott valtozatossag mindenben, munka, szorakozas, ettermek, mozik, kultura, emberek. New York utan ez a varos tiszta, nagyon is. Messze nincs annyi angolul nem-beszelo kisebbseg mint a Nagy Almaban. Nem vagyok rasszista, de engem mindig felhuz, ha valaki kiszolgalo munkaban (pincer) ugy makog angolul, hogy nem ertem, az menjen rendszergazdanak, ott nem kell sokat beszelni. Chicago modern, ez volt az elso, ami feltunt. Csupa uj epulet, uj villanyoszlop, uj jardaszegelyek, minden infrastruktura tipp-topp rendben. Jo, kicsit szurke, mert sok a fem, de legalabb nem lepattant. A varos a Michigan to partjan fekszik, ami hasonlithato egy tengerparthoz nyugodtan. Tele van kanalisokkal es hidakkal, egy vizivaros, de meglepo, hogy a hidak joresze nyithato: ulsz egy csendes kis utcaban szurcsolod a kaved egyszercsak utemes csorompoles es lemegy a sorompo az ut kozepen. Majd felemelkedik a hid es atsuhan 6-8 vitorlashajo a szuk csatornan. A hidak nyitasanak menetrendje letoltheto :)

Kepek: http://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Chicago

Itt van az Al-Bundy elejen szereplo szokokut, polgari neven Buckingham Fountain, a 442m magas Willis Tower, leanykori neven Sears Tower, ami a vilag legmagasabb epulete volt az Empire State Building es a World Trade Center utan 25 evig. Az eso elol erdemes behuzodni a Chicago Cultural Center-be es a szep lepcsojen felmenni a tetejere, ahol a vilag legnagyobb Tiffany festett-uveg kupolaja van, nem csunya. De a fo attrakcio a bab, The Bean, hivatalos neven Cloud Gate. Alig ot eves epitmeny es egy a varos altal kiirt muveszeti palyazat eredmenye, de amiota elkeszult, gyakorlatilag Chicago leglatogatottabb nevezetessege. Egy oriasi sima csillogo acel-bab, 100 tonna, alatta at lehet menni gyalog, a legviccesebb tukrozodeseket produkalva. Az atlagos turista csak nezi, jajj de szep de a mernok szemleletu ember rogton feszegeti, vajon hogyan csinaltak? Mert aki kicsit is ert a technikai dolgokhoz rogton latja, hogy ezt ilyen nagyra es sima cseppformajura megcsinalni nem lehetett trivialis meg modern technikaval sem. A reszletekert olvasd a Wikipediat, de legyen eleg annyi, hogy miutan a brit-indiai dizajner megrajzolta es a varos versenyet megnyerte es kivalasztottak az epito ceget, akirol felteteleztek hogy kepes lesz megepiteni, meg evekig gondolkodtak a tervezoasztalon, hogy hogyan. Mert egy dizajner ilyenekkel nem foglalkozik :) Hogy egyaltalan ne roppanjon ossze a sajat sulya alatt, hogy ne zuhanjon a fodemen at az alatta huzodo vonatsinekre, hogy a hajlitott acellapokat hibatlanul ossze tudjak hegeszteni. Csak a hegesztesek tokeletes simara csiszolasa tartott egy evig! Egy mestermu.

Utazasunk masik izgalmas celja a Chicago Felmarathon volt. Az itt elo regi baratomnak igertem meg meg tavaly, hogy ha valaha raszanja magat elete elso felmarathonjara, tavasszal futok vele - es eljott a nap. Jol felkeszult, semmi para nem volt a verseny kimenetet illetoen, egeszen az eloesteig. Allunk a lakasa ablakanal a 46. emeleten (pazar) elozo este es szakad az eso. Omlik, tiszta sor hogy holnap is esni fog meg boven. Odakint 5 fok majus kozepen es viharos szel fuj. Nez ram, hogy ilyenkor mivan, biztos lefujjak, ugye? Hehe, ezek itt sosem fujnak le semmit es egy csomoan lesznek ott, ne aggodj. De hat… Semmi dehat. Eddigre mar el kellett jussal oda az onhipnozisban, hogy "En imadom az esot. Imadom. Esoben futni jo!" Kinezve a fakat csavaro viharos szelre hozzateszem "Viharos hideg esoben futni… JO!" Reggel negykor keltunk pedig csak 10 percre volt tolunk a rajt, de hat reggelizni is kell, kave, wc, taxi es fel hetkor valoban tobbezer masik barommal egyutt vacogunk a rajtvonal elott.

Bamulatos elmeny volt. Az elso oraban szakado esoben de eros hatszellel mentunk es maris csaltam a tempoval. A baratom altal a treningen hasznalt tempo helyett ~20%-kal gyorsabban futottunk, de mivel kozben vegig beszelt velem liheges nelkul, tudtam, hogy birja. A masodik oraban mar a talpunk is csuromviz volt es pofankba kaptuk a szelet, fajtak az esocseppek ahogy az arcukhoz csapodtak es fagyos volt a szel. Cudar volt, tenyleg. Ha eddig nem lett volna szaz okunk feladni… Vegig szoval tartottam, itattam, biztattam o pedig fogat osszeszoritva de konstans tempoval befejezte. A vegen latta csak, hogy kozben uj sajat csucsot futott 5k-n, 8k-n, 10k-n es persze 21k-n is. Esoben, viharban, nulla fokban.

Impossible is nothing.

A multkori cikk utan eszembe jutott meg par gondolat. Csak azert osztom meg oket, mert nincs benne semmi kulonleges, barmelyik cegnel megvalosithato. Olyan dolgok, amiben az amcsik, akiket eloszeretettel osztok hulyesegeikert e blog hasabjain, jok es erdemes ellesni toluk par trukkot.

Magyarorszaghoz, Ausztriahoz, Nemetorszaghoz de meg a britekhez kepest is brutal hatekonynak erzem a munkavegzest itt. Multkor irtam par jelentos tenyezot ezugyben:

• kevesebb oraban tobb melo
• szakerto fonokok, akik dolgoznak is
• motivalt munkaero, akit nem kell ket kezzel verni, hogy igyekezzen jol csinalni

Par masik markans kulonbseg az Europaban tapasztalt multinal valo dolgozashoz kepest:

1) Vitatkozasi stilus
Hegyeshalomtol nyugatra mindenhol alap, hogy nem szemelyeskedunk, hanem a problemara fokuszalva otleteket vitatunk meg. Legyintunk, hogy persze, de csak kulfoldrol visszajove tunik fel, hogy a magyar mennyit kepes szemelyeskedni, hogy gyakorlati kerdesekben milyen surun dont a politika es nem az eszerv. Ideat lattam a legjobb "Profik vagyunk" hozzaallast, vagyis a legjobb otlet nyer, barki hozta is, es onnantol azt finomitjuk, az egesz csapat egyutt.

2) Szekeret egy iranyba huzzuk
A nemeteknel es odahaza tunt fel, hogy milyen magasan kepzett es milyen okosak a kollegaim, puszta intelligenciat es tudast nezve. Komolyan. Sajnos ebbol csak keveset tudunk termekekben, elvegzett projektekben csillogtatni. Ismer mindenki olyan szuper-okos kollegat, aki sokmindennek a legmagasabb szakertoje, de igazabol csak arra hasznalja ezt, hogy leszolja a te otleted. O maga nem ul neki es csinalja meg jobbra. Ezzel itt meg nem talalkoztam. Vagy megcsinalod te jobbra, vagy befogod a szad. A termeknek jovo hetre kesz kell lennie es pont. A szuper-okos szakertok felhivjak a figyelmet problemakra, amit mar most latnak, de alapvetoen elore toljak es nem vissza huzzak a szekeret.

3) Donteni es hibazni merni
A leginkabb lenyugozo viszont az, hogy milyen gyorsan kepesek donteni. Bezavarnak negy mernokot es egy igazgatot egy szobaba, gyorsan megvitatjak, helyben dontenek -nyilvanvaloan felinformaciok alapjan- es el is kezdenek ezen dolgozni, rogton. Nem, nincs kitesztelve az utolso lepesig, nincs lespecifikalva tokeletesen, biztos lesznek doccenok az uton, de felkesz kocsival mar indulunk is es menetkozben rakjuk fel az ajtokat. A fonok azert ul ott, mert o tarja a hatat mindezert, vallalja a rizikot. A dontest az is segiti, hogy minden teruletnek van egy szakertoje, akinek lehet tippeket otleteket adni, de az ove az utolso szo. Nekem foleg a nemetekkel es britekkel volt sok vitam ebbol, amikor az en teruletemhez nem erto ember mondta, hogy Danikam, szerintem negy het teszt nem eleg, legyen nyolc het mielott elesbe megy. Itt siman ramhagyjak, ha osszeomlik ugyis en allok alatta es fogom ujrarakni. Alapvetoen elhiszik, hogy ertek hozza.

Nem nagy tudomany, de megis ezekkel a hatekonysag latvanyosan fokozhato. Barhol.

En mar Magyarorszagon is a bekepzelt fovarosi voltam es ideat is pont New York-ba kerultem, ami utan akarhogy is nezzuk, minden mas videknek szamit. Tegyuk hozza, hogy en ezt pozitiv ertelemben is ertem. Husvet hosszu hetvegejen csinaltunk egy videki roadtripet New Jersey allamon keresztul, kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/NewJerseyRoadtrip

Az amerikai videki kisvarosok legtobbje egy mintara epult: van egy belvaros varoshazaval, templomokkal, uzleti negyeddel, de ott alig vannak boltok. Azok a varos szelen vannak hatalmas bevasarlokozpontokban, egy Walmart, egy Home Depot (=Baumax), egy Rite Aid (=Drogerie Markt), mindegyik onmagaban akkora mint egy rendesebb magyar Tesco es 1-2 km van koztuk, atsetalni sem tudsz. Kocsi nelkul valoban semmit nem lehet elintezni, cserebe van drive-thru ATM, vagod… nem-kell-kiszallni penzautomata. Tomegkozlekedes? Minek? Ha van is vonat- vagy buszpalyaudvar ahova a tavolsagi buszok beerkeznek, onnan nem megy tovabb helyi busz, majd erted jon a haverod. Taxi van talan ketto a varosban, ha mar elvitte valaki, varsz mig visszajon. Sok a kover ember. Sehol egy mexikoi vagy fekete vagy kinai. Viszont… az etteremben a pincer beszel angolul es el tudja mondani, mi van a kajaban. A vendegek nem uvoltenek eves kozben, hanem kulturalt hangerovel beszelgetnek. Tisztak az utcak, senki sem dudal, nem szoritanak le. Megkerdezik honnan vagy es utbaigazitanak.

New York ennek mind a komplett ellentete.

A szerencsejatek USA-ban szovetsegi szinten engedelyezve van, lehetoseget adva allami szintu tiltasra. Utah es Hawaii elt is vele, tiltva van minden, pont. A tobbi allamban pedig teljesen vegyes, pl. 19 allamban van kaszino, 21-ben loverseny, allami lotto viszont szinte mindenhol. A regi vadnyugati idokben nagy szerencsejatek-kozpont volt New Orleans es California de az 1920-as evekre az alkohollal egyutt ez is teljesen be lett tiltva orszagszerte. Majd jott a gazdasagi valsag es elenkito lepeskent vegul 1931-ben Nevadaban ujra engedelyeztek, megszuletett Las Vegas.

Atlantic City-t a keleti part Las Vegas-anak hivjak, Miami-hez merheto oceanparttal. Ez azert kicsit tulzas, de ne ugorjunk elore. A 20. sz. elejen Atlantic City egy nagyon nepszeru furdozohely volt New York es Philadelphia gazdag retegeinek, de a II. VH utan, ahogy olcsok lettek a floridai repjegyek, nagyon lepusztult. Itt is gazdasagi elenkiteskent engedelyezte New Jersey allam a varosnak a szerencsejatekot nem is olyan reg 1977-ben, es felepultek a Vegashoz hasonlo oriasi kaszinohotelek, mindez egy homokos oceanparton. Ha engem kerdezel furdozni menj Miamibe, szorakozni menj Vegasba - ez is aranyos, de kicsit keleteuropai koppintas erzese van. Bizarr, hogy husvet vasarnap reggeli 10 orakor igen sokan vannak a kaszino teljesen sotetitett belsejeben. Mi viszont kifogtunk egy nagyon jofej indiai croupier-t, aki nem csak szorakoztato szoveget tolt osztas kozben, de meg tanitgatott is a jatek finomabb szabalyaira, mivel nyilvanvalo volt, hogy nem fogunk bankot robbantani. A Black Jack asztal tobbi jatekosa is orommel segitett, nem szolt meg senki, hogy benazok. Amig jatszol pincernok hoznak neked egy partnerednek koktelokat, szendvicseket, kavet, ingyen. Pedig nincs belepo, ez mind benne van a sok penzben, amit vesziteni fogsz :) Nekem egy ora jatek utan a feltett $100-bol meg mindig megvolt $95, adtam egy $5 zsetont az osztonak es elegedetten leptem ki a Trump Taj Mahal kaszinohotelbol kozvetlenul a homokos tengerpartra a napsutesbe. Mivel egy kaszino a dohanytilalom alol is kivetelt elvez, a friss levego mar igencsak ramfert.

Princeton viszont egy ekszerdoboz. Feluton Philadelphia es NYC kozott szerintem kevesen hajlandoak leterni az autopalyarol egy ilyen apro kisvaros miatt, micsoda hiba. Ha nem lenne itt egyetem, akkor is gyonyoru volna. Rendes foutca kis boltokkal, semmi varosszeli Mall, regi angolszasz kohazak avagy Colonial Style, minden gyalog elerheto, sokan bringaznak, kavezok, peksegek, Rolex es Tiffany’s boltok egymas mellett, kenyelmes kozelsegben. Mit erdemes tudni rola? 1683-ban epitettek az elso kocsmat, 1746-ban alakult a Princeton University, 1783-ban rovid ideig az USA fovarosa volt. Az egyetemi campus szinten mesebelien szep, regies, hangulatos, csendes, fuves, fakkal es mokusokkal teli, ellennek itt par evet en is. Alapvetoen egy fizika-matek szakon kiemelkedo egyetem, az itt folytatott kutatasaiert kapott Wigner Jeno Nobel dijat. Meg 18 masik ficko az evek soran. Itt kontarkodott Albert Einstein is. Jo, lehet megsem akarnek itt tanulni. Pedig nem kell gazdagnak lenni, Princeton egyike osszesen het egyetemnek a vilagon, ahol ha jo vagy, nincs tandij, megoldjak.

Csak legyel jo :)

Egy a heten megjelent CNN cikk buzditott ra, hogy vegre irjak errol a temarol is: Az amerikaiak kemenyebben dolgoznak-e mint masok?

Szogezzuk le, hogy en New York-rol irok, es NY meg Amerikan belul is egy porgos ultra-nagyvaros. Washington vagy Boston egy szanatorium ehhez kepest. Ohio es Kansas pedig vegkepp teljesen mas vilag. De eltem Budapesten, Stuttgartban, Londonban es mindenutt egy nagy multinal voltam IT-s, ahogy itt is - szerintem ez fair osszehasonlitas, erdekes eredmennyel. (Altalanositok, elore szolok. Attol mert vannak kivetelek, a nagy szamokban meg lehet igazam.)

A CNN cikk lenyege, hogy az USA az egyetlen fejlett orszag, ahol a torveny semmilyen fizetett szabit nem ir elo, minden ceg annyit ad, amennyit jonak lat. Az elfogadott normal szint a 12 nap. Egyes iparagakban, ahol nagy a versenges a jo minosegu munkaeroert, 20 napot is adnak, a banki szfera pl. ilyen. Marmint mindenkinek 20 nap, kortol, gyerektol vagy ceges evektol, beosztastol fuggetlenul. Es ez nem no sehova.

A durva dolog az, hogy
a) az amerikaiak csak fele veszi ki ezt a 12 napot!
b) a legtobb ember nem is erti, hogy minek 20 nap!

Valoban erezheto itt egy teljesitmenyorientaltabb felfogas. Penzt keresni nem szegyen. A munkahelyedert tulorazni nem szegyen, a mailjeidet hetvegen Blackberryden megnezni sem ciki, elfogadott dolog. Hajtod a karriert a multinal, hajtod a sajat ceged, nem kell belerokkanni, de odateszed magad. Elvegre 25-35 ev kozott ez a dolgod, tolni az ipart ezerrel. Ez a hozzaallas itt, sokkal jobban, mint barhol az EU-ban ahol eddig jartam. Ez eddig meg szimpi is. A bajt ott erzem, amikor a fonok elvarja, hogy hetvegen nezzem a mailjeim. Amikor rossz szemmel nezi, hogy a negy het szabibol kettot egyben vennek ki. Az en fonokom spec nem ilyen, de ismerek ilyet is. Baj az is, ha a szerencsetlen munkavallalo nem meri kivenni a 12 napjat sem. Egy 3-4 hetes ausztral tura nem feltetlen penzkerdes hatizsakkal de csak akkor lehetseges, ha felmondasz ugy, hogy meg nincs uj allasod! A regi hely sosem adna ennyi szabit, az uj hely sosem varna rad egy honapot. Kemeny.

Nos nekem 22 evesen Nemetorszagban 30 nap szabim volt torveny altal garantalva es ebbol negy hetet illett egyben kivennem kettot meg kulon kulon. A napok szama pedig eletkorral nott. A meglepo szamomra, hogy akivel csak beszeltem a versenyszferaban itt azt mondta, a husz nap szabi baromsag. Azok az orszagok lazsalnak, az Marxizmus. Tenyleg? Nemetorszag nem az a lazsalos hely vagy gazdasag barhogy nezzuk is, de a 30 nap szabit kiveszik es nem mailezgetnek alatta. Szoval e teren olyan sikeres kapitalista agymosast erzek itt, amire meg Brezsnyev elvtars is buszke lenne.

Ennyit a szabirol de mi a helyzet a munkatempoval?

Roviden: kevesebb orat intenzivebben. A pesti irodankban pentek este 8-kor meg siman bent van a fel emelet, itt szerdan hatkor mar gyakorlatilag senki. Viszont itt senki nem tart meg fel oras ebedszunetet sem, 15p max de azt a kajat is a monitor elott eszik meg, kozben mailt olvasva. Munka kozben nincs smuz, kavezgatas, a nyolc orat fokuszalva toljak le, dolgoznak mint atom. A pesti irodankban szerintem nem idegen a 9-10 ora senkitol de kozben tobb kavezgatas van. Nem hosszu, csak ot perc itt ot perc ott. Az elvegzett munka kozel ugyanannyi de a magyar verzio sokkal jobb csapatot formal es kevesbe faraszt. Ha 8 orat egyetlen tizperces szunettel es egy wc-vel tolsz le az nagyon kifacsar, inkabb 9 ora harom kisebb szunettel. Nem veletlen, hogy a Google es az Apple is tolja a lazabb, szocialisabb munkaformat, eljen a csocsoasztal.

Amiert talan jobban szeretnek dolgozni ideat az a sokkal kisebb munkahelyi stressz. Foleg Magyarorszagon de meg Ausztriaban is lattam temerdek frusztralt beosztottat es kocsog, dilettans fonokot. Itt nem. A fonokok alapvetoen ertenek ahhoz, amit csinalnak, nem is kicsit. Es ok is odateszik magukat. Nem basztatjak a munkast, plane nem lelkileg, szabad hibazni. Valamit tudnak, elerik, hogy a dolgozo erezze munkaja fontossagat es magatol akarja azt a leheto legjobban csinalni. Ehhez nagyon ertenek. Ha valakinek ez nem megy, bekesen eltanacsoljak: Kedves Dzsoni, ez az iparag nem neked valo, talald meg mi az almod es vesd bele magad es sikereid lesznek, ne pazarold itt az idod, jobb dolgok varnak rad. Follow your dreams. Maszlag, de mukodik, ha vegul a legtobb ember azzal foglalkozik, amit szeret es jol csinalja azt.

Nekem fekszik az itteni munkastilus -egy oras ebedszunettel es par kaveszunettel tegyuk hozza, persze ittelo europai kollegakkal-, de azert a nemet 30 nap szabit bevallalnam. Nos az USA-ban ket eve felmerult egy torvenyjavaslat, hogy csak a nagycegeket kotelezzek minimum egy het (!) szabi megadasara mindenkinek. Napirendre se kerult, mar az Alsohazban meghalt…

Mult hetvegen ellatogattunk a West Point Military Academy-hez es nem gondoltam, hogy ennyire erdekes lesz, plane hogy nem katonai szempontbol. Rovid bevezeto utan raterek az izgalmas, kevesse ismert dolgokra, amit megtudtunk.

West Point egy parezer fos kisvaros a Hudson River partjan egy orara a City-tol. Valojaban hamarabb volt itt katonai letesitmeny mint varos. 1802-ben Thomas Jefferson az akkori amerikai elnok alapitotta az eroditmenyt kizarolag katonai celbol. A Hudson folyo itt egy keskeny dupla S-kanyart ir le, hasonloan a visegradi Duna-kanyarhoz, kivalo hely ellenorizni ki hajozhasson fel a folyon. Ez idoben mar tul vagyunk a britek ellen vivott Fuggetlensegi Haborun, amit ideat inkabb Revolutionary Wars-nak hivnak. Az ifju USA a harmadik elnokenel tart, Washington mar meghalt, Jefferson pedig vegre meggyozte a parlamentet, hogy csak meg kene valositani az oreg George tervet egy professzionalis katonasaggal es katonai akademiaval kapcsolatban. Mig az europai hasonlo intezmenyek kizarolag a nemesi elit ifjaibol tevodtek ossze, itt hatarozott cel volt, hogy a katonai vezetes a tarsadalom aktualis osszetetelet tukrozze. Minden jelentkezo diaknak hoznia kell egy ajanlolevelet egy parlamenti tagtol, aki lehet: Representative (alsohaz), Senator (felsohaz), Vice President vagy President of the United States. Vagyis a parlamenti erovaltozasok szandekosan kovetve vannak a diakok osszeteteleben is. A mai napig!

West Point tehat egy elit egyetem, hivatalos neve USMA, US Military Academy. Mar a bejaratnal oriasi poszterek hangsulyozzak, hogy a kurzosok osszetetele 60% tudomany, 30% testneveles 10% katonai kepzes, tehat nem Rambo-suli. Evente ezer diak kezd, ennek 80%-a fogja be is fejezni. Erre az ezer helyre 14 ezren jelentkeznek a gimi masodik osztalyban, nem korabban, nem kesobb. Kivalo tanulmanyi es atletikai eredmenyek a gimiben alapkovetelmeny, bonusz az iskolan kivuli szervezeti tagsagok. Nem kell viszont gazdagnak lenni, az oktatas teljesen ingyenes, bar vegzes utan ot ev katonai szolgalat kotelezo. Min 17 max 23 eves lehetsz, nem lehet feleseged, gyereked vagy barmilyen eltartottad. Ma mar 15%-a a kadetoknak lany, kikepzesuk teljlesen megegyezik a fiukeval, csak okolvivas helyett nekik onvedelmi kurzust kell csinalniuk.

Erdekessegek…
A muzeumban nezegetve a tortenetet az iskolanak tenyleg lejon, hogy itt katonai es tarsadalmi vezetoket kepeznek. A vadnyugat meghoditasaban oriasi szerepet jatszottak a West Point-ban vegzett mernokok, akik az orszag elso ut- es vasuthalozatat epitettek. Kozel husz NASA asztronauta vegzett itt. Mind a negy evben kotelezo tantargy a golf, a tenisz es a sieles, ami nyilvanvaloan a tarsadalom felso retegeibe valo beilleszkedest segiti. Epp ezert a tamaszponton van sajat golf-, tenisz- es sipalya (!) is. Gyakorlatilag minden jelentos amerikai katonai vezeto itt vegzett, Lee a deli csapatok tabornoka, Sherman akirol tankot is neveztek el, Patton a II. VH-s hos, Schwarzkopf iraki tabornok, Petraeus jelenlegi afganisztani fonok, de ketten a csucsig vittek: Ulysses Grant a polgarhaboru, Dwight Eisenhower a II VH utan volt allamelnok. Az iskola egyik kedvenc idezete: "Much of the history we teach was made by people we taught."
A tamaszpont fo templomanak -mert van tobb kisebb is, mas vallasoknak- a szines ablakai gyonyoruek, pedig Europabol jove lattam mar par szep templomot. Viszont az orgona teljesen meglepo. Itt van kerlekszepen a vilag legnagyobb templomi orgonaja, 23.000 sippal, ki hinne? Nem a templom elejen vagy hatuljan talalhato, hanem elol hatul es korbe is, gyakorlatilag az orgonara epitettek egy templomot!
Mar 120 eve tart a "baratsagos" Army-Navy amerikai foci merkozes-sorozat es West Point nagy banatara a mult evtizedben 9:1-re elhuzott a Navy. Az eves meccs elotti esten a moralt emelve West Point nagy tavan ritualisan elsullyesztenek egy hajot. Ugyanezen este a Navy vadaszrepuloi veletlenul epp’ West Point felett huznak el alacsonyan repulve, erot demonstralva. Az egyik kaszarnya tetejen a szurke tetocserepek kozott feher darabokkal kirakva magasrol is jol olvashato a "NAVY STINKS" felirat :)

Kivalo kiruccanas New York-bol ha erre jarsz, nezd meg mikor indulnak a guided tour-ok, nem erdemes kihagyni. Erdekes bepillantast ad az USA tortenelmebe es picit jobban megertjuk az amerikaiak a katonasagot korulvevo mely tiszteletet.

Durva hetfom van, delutan negykor mentem ebedelni. Elore is elnezest kerek nem-kocka olvasoimtol az ujabb geek humor miatt, de ezt muszaj megirnom.

Egy ceges belso chat-szobaban van bent ket uzemelteto es ot programozo es hegesztunk egy alkalmazast, ami furcsan mukodik. Nem-kocka nyelvre leforditva a mutoasztalon fekszik a beteg,  egyszerre nezi ot ember New York-bol, Londonbol es Indiabol es chat-en ertekezunk vajon mitol doglodik. A lenti parbeszed kozepen mar sirtam a rohogestol.

PS: Nem-informatikusok kedveert, a kill parancs egy futo alkalmazas kilovese, ertsd nem kulturalt leallitasa, hanem azonnali terminalasa.

- Let’s kill the job
- OK. Wait, the job died anyway.
- Great, go ahead and kill the daemons.
- OK
- Did you kill the watcher yet?
- No
- Kill the watcher first! Kill that guy
- Done
- How about the daemons?
- They’re all dead…

Chuck Norris szanalmas kezdo ehhez kepest :)

Ket katasztrofalis marathon utan vegre volt egy normalis versenyem, ami megsem volt izgalmak nelkuli, sot kifejezetten tanulsagos. A hosszu tel -itt aprilis elejeig meg minuszok voltak- nem tett lehetove kulonosebb marathon specifikus treninget, de en egesz telen futottam a parkban, heti 3x, minusz 12-ben, hoesesben, esoben, fagyban. Mivel telen minuszokban nem jo izzadni, lassan futsz, inkabb hosszabbakat, ez vegulis nem is volt rossz alapozas. Harom hettel a verseny elott volt egy 34 km-es felkeszitom ami vegleg igazolta, hogy kivalo allapotban van a testem egy 3:45-os marathonra.

A verseny mar legalabb 24 oraval a rajt elott megkezdodik, minden amit ekkor csinalsz mar oriasi hatassal lesz a futasodra. Harminc versennyel a hatam mogott ebben igen gyakorlott es fegyelmezett vagyok, betartom precizen amirol tudom hogy mukodik, mit eszem, iszom, mennyit, mikor, mivel toltom a napot stb. Nekem a gyomrom a gyengem, odafigyeltem a korai kiados de nem tul durva olasz tesztas vacsorara, korai keles, reggeli, kave, de nem tudtam elmenni WC-re - ez kesobb fontos lett.

Hajnali negykor kelunk Imolaval, egy fo"s rajongotaborom, menedzserem, tamogato csapatom es fotoriporterem. A New Jersey Marathon annyira videken van, hogy vasarnap csak delben indul oda az elso vonat, a verseny viszont 8-kor indul. A hajnali 5 oras a futoknak inditott kulonvonat ket orat cammog, mindenhol megall. A napfelkelte a vonaton er, odakint 10 fok, sehol egy felho, enyhe szel, tokeletes napnak igerkezik. NY-i viszonylatban nevetsegesen pici es csaladias minden, <1.900 marathon indulo, a NYC Marathon 45.000 - de barmelyik hetvegi Central Park-os versenyen van 6.000 futo meg telen is. Ennek ellenere jol szervezett, profi minden, a csomagleadas pillanatok alatt megvan, csak odaallsz a rajthoz ket perccel elotte es ennyi, kb. mint Heathrow utan Ferihegyre erkezni :)

A kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/NJMarathon

Elvileg a marathon arrol szol, hogy 32 km-ig elvidd a tested egy olyan allapotban, ahonnan tudsz egy szolid 10k-t tolni a vegen. A verseny gyakorlatilag itt indul, idaig csak melegitunk, kocogunk es ezt nagyon sokszor el kell mondanod magadnak menet kozben, nyugi, csak kocogunk, turelem. Par emlitesre melto szurkolotabla az elso felerol, nekem nagyon jol estek oszinten:

Chuck Norris never ran a marathon

I decided to go for a little run - Forrest Gump

Do or do not. There is no try - Yoda

Pain is weakness leaving your body - Marine Corps

Life is the six inches in front of your face - Al Pacino az Any Given Sunday-ben (reszlet)

Az elso 32 km-en nem tortent semmi izgalmas - tudom, hogy ez igy szokott lenni mindenkinel, de nekem ez volt az elso normalis marathonom, nekem uj volt. Az elson egy meghuzott achilles-szel hatalmas fajdalmak kozott indultam, feltavnal buktam, lefejeltem az aszfaltot, sotet lelki melysegeket megjarva mar az elso feleben. Ezert eleg hamar atbillentem oda, ahol mar totalisan lekapcsol az agyad, semmit nem erzel, csak a vegetativ idegrendszered tol elore tulelo modban, a verseny masodik felere gyakorlatilag nem emlekszem, 4:35h. A masodik marathon megint katasztrofa volt, szetfagyott terdekkel indulva, mar boven a fele elott atbillentem az allati osztonok szintu csolatas-menni-kell-tulelo modba, 4:11h. Most viszont mosolyogtam majdnem 38 km-ig, kovettem a pace runnert es az ot korulvevo csoportot, remek dolog amikor nem kell az orat nezni, csak bamulod a tajat es huz a csapat.

38 km-ig oramu pontossaggal hoztam a 3:45h-as celido tempojat de az utolso 4 km-en elvesztettem tiz percet - szerintem szuksegtelenul. Tul konnyu volt a verseny odaig, vidam voltam, nem volt csolatas, feltetel nelkuli elkeseredett kuzdelem, csak oromfutas a napsuteses tengerparton. Varatlanul ert a fasultsag. Egyszercsak ott volt, hirtelen minden fronton tamadott, savasodtam de nem volt gorcs, lihegtem, de nem voltam faradt, eltompult az agyam, de meg felfogtam a kulvilagot. A testem egyre hangosabban azt kovetelte, hogy setalj. Az agyam pedig azt sulykolta, hogy "Believe!". Hidd el, hogy be tudod fejezni ezzel a tempoval, nem fogsz beledogleni, ne keresd a kifogasokat, fejezd be! Mivel az elozo esti vacsi es a reggeli is bennem volt, nem volt optimalis a gyomrom mukodese, de a verseny alatt ezt jol kezeltem. Nem ettem nem ittam tul sokat, egy finom hatarvonalon ovatosan mozogtam, a kiszaradas es a hanyinger kozott. De 38 km-nel kiszaradt a szam es lotyogott a viz a hasamban, egyszerre, nagyon szar erzes! Megalltam setalni, nyujtani, osszeszedni magam, elment a 3:45-os ficko… Kivulrol lattam a szenvedesem es nem tudtam ellene mit tenni, egyre halkabb lett az a "Believe!" kialtas belul. Tudtam, hogy mire a 3:50-es pace runner utoler en mar annyira le leszek lassulva, hogy nem tudom felvenni vele a tempot - igy lett. 40 km utan mar vegigtoltam az amugy gyonyoru New Jersey tengerparti finisht, 3:53h lett a vege, 5:31-es atlag, megtort a 4 oras jeg. Legkozelebb 32k-nal, az utolso 10k-s megmerettetes elott be kell hivni Al Pacino-t, fel kell hergelnem magam, mert a letargia jonni fog es agressziven kell varni. Nincs ott mar helye semmilyen kifogasnak, tempoalkudozasnak, kepes vagy ra, le kell tolni konyortelenul. Tanulsagos volt, koszonom.

PS: A verseny utan a tengerparton fekudve faradtan, elegedetten, mondom Imolanak, hogy nincs kedvem marathont futni most egy ideig es kulonbenis minden marathonfuto egy barom :) Egy nappal kesobb ahogy e sorokat irom mar kielemeztem a hibaimat es alig varom, hogy kiprobaljam magam ujra. Kedves Kisordog, talalkozunk november 6-an, a New York City Marathon-on ujra.